Új ritmus – Gizella Pince Furmint 2018

Szilágyi László (forrás: facebook.com)

Kevésbé meggyőző, mint a közelmúltban kóstolt Demeter Zoltán Furmint, de egyértelmű jel, hogy a tokaji furmint új ritmusra jár. Néhány évvel ezelőtt egy publikálatlan posztomban azt írtam, hogy „az elegáns furmint oximoron”. Egyre inkább örülök, hogy ez vázlatban maradt. Arról ugyan még nem vagyok teljesen meggyőzve, hogy beköszöntött az elegancia, de a tetszetős furmint már létezik. A szögletes, érdes, kőkemény száraz tokajiak napjai meg vannak számlálva. Talán.

Szilágyi László (a.k.a. Mr. Gizella) valószínűleg a legmegnyerőbb egyéniségű tokaji borász. Saját lelkesedésemet a borai iránt erősen lehűtötte a merész hordóhasználat. Ez mások szájában is szálka lehetett, mert a 2018-as már 90 százalékban famentes. Puskázás nélkül ezt azért nem mondtam volna meg, de kétségtelenül javult a helyzet. Van még egy nagy változás: nincsenek dűlős tételek, ami lett volna, az mind ebben a borban kötött ki (hogy pontosan miért, az kissé homályos).

Közvetlenül nyitás után kellemes, kedves és kulturált bornak tűnt, de egyszerűnek és rövidnek. Az aromák még ennyi hordót sem tudnak túlkiabálni. Másod- és harmadnap azonban kivirágzott, új árnyalatok és rétegek jelentek meg, és az utolsó pohárnál már sajnáltam, hogy el kell búcsúznunk. Ebben azért annak is szerepe lehetett, hogy a slow tasting hozadékaként kiderült, hogy a hűtőhideg nem áll jól neki, 12-13˚C-on van elemében.

Az illat tetszetős és kulturált, ha kitartóan szimatolunk, szerecsendió, törökmogyoró, birs, körte és narancshéj rajzolódik ki. A korty kerek, kellően gyümölcsös, szaftos, az egyensúly kiváló (4.5 g/l maradékcukor). A sima felszínt a lecsengésben egy kis csersav és kesernye borzolja. A hossz legfeljebb átlagos. Összességében meglepően finom és szájbarát furmint, de számomra kérdés, hogy mélységben és összetettségben az érlelés mennyit tud majd javítani rajta.

5-6 pont – bár 15 euró nem tűnik vészesen soknak, a 4850 forint már rosszabbul hangzik.

Válasz