Igazságot Portugáliának! – albariño vs alvarinho

Régóta szerettem volna összehozni egy spanyol-portugál rangadót albariño/alvarinho vonalon, „Igazságot a portugáloknak!” mottóval. Az albariño a legrangosabb spanyol fehér és ma már nemzetközileg is felkapott fajta, az alvarinho-ra viszont rá sem nyitnak. Én valahogy fordítva ültem a lóra: alvarinho-ban van kedvenc pincém, albariñóban még nincs. Két borból nem lesz rangadó, de egy best buy riasztás összejött.

Az Ibériai-félsziget észak-nyugati csücskében fekvő spanyol Val do Salnés-t és a portugál Melgaço-t légvonalban jó, ha 70 kilométer választja el egymástól. Mégis vannak markáns különbségek: az egyik atlanti, a másik inkább kontinentális, az egyik parti, a másik inkább dombi, az egyik pergola, a másik inkább Guyot. A spanyolok profilja általában édesebb, trópusi gyümölcsökkel, a portugáloké szikárabb, citrusosabb.

Paco & Lola Albariño 2019

A Paco & Lola egy 200 hektáros, fiatal borászati szövetkezet, 2005-ben alapították és jelenleg 400 termelő a tagja. A gazdák lehet, hogy cserzett bőrű, kérges tenyerű őstermelők, de a marketing osztály fullba nyomja a nemzetközi bullshitet: „Mi vagyunk a pöttyös borászat”, „Különleges borok különleges embereknek”, „Szofisztikált szórakozás” stb.

Viszonylag olcsó, nagyszériás bor (az angoloknál a Tesco forgalmazza és nálunk is kapható). Kóstoltam már több évjáratát, nem lettem törzsvevő. Csakhogy: a 2019-es évjárat Platinum-díjat nyert a legutóbbi Decanter World Wine Awards-on, sőt, ez lett a mezőny legjobb albariñója 97 ponttal. A Decanter World Wine Awards esetében három szűrőn (bizottságon) kell átmenni, hogy egy ilyen plecsnit kiosszanak, ami bizalmat gerjeszt, de mégiscsak verseny és vak. A 97 pontnyi ujjongás szavakba öntve:

„Káprázatos. Minerális, friss, ropogós, élénk és pikáns: a korty mindent megad, amit csak remélhetsz, sőt, még többet. Kiemelkedő bor, vonzó és kényeztető aromák, lime olaj, barackmag és zúzott kő a lecsengésben. Makulátlan bor hosszú, étvágygerjesztő zárlattal.”

Először én is vakon kóstoltam őket, és arra számítottam, hogy ez egy tipikus versenybor lesz: harsány színek, figuratív ábrázolás, közérthető téma. Nem tévedtem, de nem is csalódtam. Tényleg lehengerlő bor. Lehengerlő az első korty és lehengerlő a második, a harmadik korty után azért kételyek is ébrednek.

Nagyon intenzív, pikáns gyümölcskoktélra emlékeztető illat, őszibarackkal, egressel, maracujával és ananásszal. Kóstolva is egy gyümölcsbomba, a korty első fele édesen és markánsan gyümölcsös, aztán a savak szépen kihúzzák és teljesen szárazan végződik. Harmadik nekifutásra vagy hosszabb öblögetés után azonban a sav mennyisége túlzónak, érettsége és integráltsága kétségesnek tűnik. A lecsengés cserességét hozzáadva ez kissé nyerssé, rusztikussá teszi az összbenyomást. A 97 pont erős túlzásnak tűnik, de egy élvezetes, dinamikus, fejlődőképes bor.

6-7 pont, 10 és fél euró, és megérdemel egy nagy best buy plecsnit.

Soalheiro Alvarinho Granit 2019

Amikor senki nem hallja, a Soalheiro Granitot a kedvenc alvarinho-mnak hívom. Nem éppen megalapozottan: Soalheiro alvarinho-t sokszor, Granitot csak kétszer kóstoltam, annak is van vagy 3 éve. A Soalheiro 1974-ben alapított családi borászat, az első fajtatiszta alvarinho-t 1982-ben palackozták. Ma ez a legelismertebb portugál fehérboros pince. 14 hektáron termesztenek szőlőt. A Granit a legmagasabban fekvő területükről jön (300 m), tulajdonképpen egy dűlőválogatás. Fát nem látott, a legfőbb technológiai trükk a seprőntartás és a batonázs. A Soalheiro vagy féltucatnyi alvarinho-ja közül ennek a legalacsonyabb a pH-ja (3.12). A Decanternél ezúttal sem spóroltak a pontokkal (95):

„Megtévesztően világos, szinte vízszerűen áttetsző, az illat és a korty azonban tobzódik a trópusi gyümölcsökben. Ananász, maracuja, licsi és nektarin, amit pikánsabb ringló egészít ki, a korty élénk, a lecsengés hosszú, és a végén egy kis édes kömény is felbukkan. Lendületes, ugyanakkor koncentrált. Élénk és nagyon intenzív, csípős savval.”

Rieslingesen klasszikus, tiszta, nemes illat. A Paco & Lola túlvezéreltnek tűnik mellette. A név után nem csoda, hogy egyetlen kóstolási jegyzetből sem maradhat ki az ‘m’-mel kezdődő szó, és valóban nehéz nem érzékelni. Egyébként akácvirágos, barackmagos, a citrusfélék különböző árnyalataival. Klasszikusan elegáns, teljesen száraz, mégis telt bor. A seprőntartás vastagabbá teszi az átlagnál, és ad egy kis fanyarságot a lecsengésnek, aminek nem biztos, hogy mindenki örülni fog. Mély, arányos, szép bor.

Abszolút a zsánerem, a 7 pont nem tükrözi a rajongásom mértékét, de próbálok tárgyilagos maradni. Portugáliában 10 euró. A határátlépés majdnem másfélszeresére drágította. Best buy így, úgy is.

Válasz