Tehetségkutatás a tartalékbajnokságban – Bordeaux 2019

Engem ugyan nem hoz lázba, de ettől még tisztában vagyok vele, hogy Bordeaux a bor fővárosa. Én fordított Rómának látom: nem minden út vezet oda, viszont majdnem minden út onnan indul. Miután láttam, hogy 2005, 2009 és 2010 után 2019 is bejelentkezik „az évszázad évjárata” címre, és gazdaságos borhűtőmben egy ideje már bevetésre várt egy szupercsere, kerekítettünk köré egy kisebb próbaszerencsét.

Ismert szakmai körökben az az általános nézet, hogy 2019-ben alsótól felsőpolcig egyenletes a minőség, sok a gyümölcs, az érlelhetőség szempontjából ígéretesen dús a tannin és a hőösszegre rácáfolva a savak is kellően mozgékonyak. Jancis Robinson szavaival: „Jó hírem van azoknak, akik előjegyzésben vásároltak 2019-es bordeaux-iakat. A két héttel ezelőtt vakon kóstolt 270 tétel alapján azt kell mondanom, hogy tényleg nagyon jó évjárat, talán a legjobb, amit valaha kóstoltam ennyi idősen” (és ezzel nem a saját korára utalt).

A mi költségvetésünkből csak második – egy esetben harmadik – borokra futotta, de még így is elégettünk cca. 65 ezer forintot. (Hasznos trivia: bár én Bordeaux-t mindig a cabernet sauvignonnal azonosítottam, borvidéki szinten a merlot brutális fölényben van – 66 vs 23% – és az általunk kóstolt borok is ezt képezték le.)

Dourthe Nr. 1 Rouge 2019

A bordeaux-i túltermelés lecsapolásából élő, azt a globális szupermarket-láncokba átpumpáló, Bernard Magrez-féle borüzem fapados terméke. 63% merlot, 30% cabernet sauvignon, 7% cabernet franc. Mint egy downsized négyütemű, papíron megvan a nyomaték és még húz is, de nincs benne őserő, csak ügyesen mímeli. Az illat intenzív, grafitos, kávés, ribizlivel, málnával, naspolyával. A korty kerek, telt és selymes, a sav jól adagolt, nem rossz az egyensúly. A tannin kissé (még) érdes és többen kesernyésnek találták. A lecsengésben visszatérnek a gyümölcsök és a pörkölési aromák. Aki belépőszintű bordóira vagy igényes köznapi vörösre vágyik, és nem nagyító alatt, pipettával kóstol, annak kellemes meglepetés lesz. 5-6 pont és 6150 Ft.

Chapelle de Potensac 2019

56% merlot, 30% cabernet sauvignon, 13% cabernet franc és 1% petit verdot. Jelentős kontraszt a Dourthe után. Ebbe a kis kofferba nem próbáltak mindent belegyömöszölni, sőt, nem is koffer, csak egy könnyű hátizsák. Pont ilyennek képzelem egy szerényebb – és őszinte – pince második borát. Fiatal tőkék, hozamkorlátozást valószínűleg nem látott termése. Tiszta és laza, fiatalos és könnyed. Ezt a legjobb inni, viszont mélységet, súlyt, fejlődést hiába várnánk tőle. Én ugyan az ilyen cicomázatlan borokat szeretem, de a magyar elváráshorizont felől közelítve kevesen éreznék jó befektetésnek. 6 pont és 9900 Ft.

Fleur de Pedesclaux 2019

Stílusában félúton jár az első két bor között. Ennek van mindene és a csomagolás is vonzó. Az illat gyönyörű, málnás, dohányos, fűszeres, a korty telt és gyümölcsben gazdag, a tannin finoman rétegzett. 67% merlot, 27% cabernet sauvignon és 6% petit verdot. 12 hónap hordó, ebből 30% új. 7 pont és 14.500 Ft. Úgy látszik, minimum ennyit kell fizetni egy jó bordóiért.

Les Pagodes de Cos 2016

Ilyen értékelések és ilyen ár mellett óhatatlanul nagyok az elvárások, mi azonban próbáltuk szemüveges jó tanuló módjára inni minden szavát és nem okvetetlenkedni fölösleges kérdésekkel. Az illat érleltséget sugall, bőrös, avaros, balzsamecetes, babérleveles jegyek egészítik ki az áfonyás, szedres fősodrot. Komplex és mély. Kóstolva közepes test, jó egyensúly, kellően élénk savakkal. Bár a bor minden szempontból fogyasztásra késznek tűnik, a tannin kissé húz. 50% cabernet sauvignon, 46,5% merlot, 3% petit verdot és 0,5% cabernet franc. 7-8 pont és 35.000 Ft.

Konklúzió: 2019 tényleg jó év lehet Bordeaux-ban. Az árak olyanok, amilyenek. A relativitás talaján maradva: aki nem kezd el szédülni, amikor meglát egy ötjegyű árcédulát, az jó vételnek fogja találni a Pagodes-t, mert kap valamit az igazán nagy bordóiak világából. Aki 50 eurónál húzza meg a határt, az a Fleur de Pedesclaux-val olyan bort kap, ami gyakorlatilag minden borízlésnek megfelel (legalább jó közepes szinten). A Dourthe Nr. 1 Rouge pedig egyszerűen jó vétel annak, aki szereti a bordói házasításokat.