Ez a bor annyira tetszett, hogy az is megfordult a fejemben, talán ideje lesz rehabilitálni a VT alapszériáját. Szigorúan 2022-nél maradva a zöldveltelinijükkel próbálkoztam és bár nincs vele különösebb probléma, a felderítés folytatását elnapoltam, a sauvignon blanc-ból ellenben a harmadik palacknál tartok. E sorok írásakor éppen kiváló külföldi riválisok társaságában kóstolom és nincs szekunder szégyenérzetem.
Ha nagy a meleg, ha poháron át frissülésre vágyunk, akkor remekül hozza a fajtától elvárható kombinációt: intenzív, ízes, üdít, feldob. Ha a körülmények kevésbé közelítenek a globális tűzgolyóhoz, akkor feltűnhet, hogy ez azért nem annyira tipikus sauvignon blanc (a házon belüli lehetőségeknél maradva: mintha zöldveltelinivel temperálták volna). A vágott fű, a bodzaszörp, a kandúrhúgy és a maracuja helyett a hagyományos magyar gyümölcsöskert fajtaválasztékát kínálja: sárgaalma, zöldalma, őszibarack. A korty szaftos, viszonylag telt, jól kitöltött és minden zugában zamatos. A sav nem metsz, de számszakilag aligha szerény és nem teljesen egynemű (nem tudtam eldönteni, hogy a két szálon futó cselekményért a részleges tölgyfa-cser vagy az almasavbontás hanyagolása lehet-e a felelős). A lényeg: ez egy finom, élő, üdítő fehérbor, a tipikus magyar sauvignon blanc-nál kezesebb, kerekebb, harmonikusabb.
6 pont és 4000 forintért (vagy olcsóbban) jó vétel.
You must be logged in to post a comment.