Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
Foglalkozásunk célja az volt, hogy egyik véglettől – új-zélandi radikálisok – eljussunk a másikig – loire-i ortodoxok -, és így mindenki eldönthesse, hogy az ízlése a spektrum melyik oldalára húz. A sauvignon blanc harsány fajta és vannak, akik ebben látják az erejét és megpróbálják 11-re feltekerni a volumét, mások ezzel szemben kivennék a kezéből a mikrofont, mondván, akkor is hangos, ha suttog.
Bár máig nagymúltú családi gazdaságként promózzák magukat, lassan negyven éve, hogy bekebelezte őket egy sokkal nagyobb család, a Burzsoáké. Láttunk már példát arra, hogy a nagy kebelen belül a kicsi szív ideig-óráig tovább dobog, de nehéz a minden tőkét nevén szólító gazda képének hitelt adni, amikor egy komplett új-zélandi borászatot is a nevükre írattak. Címketervezésben abszolút antitalentumok, viszont ezzel el is lőttem a kritikai puskaporomat. Aki nem bírja a szembe dicsérést, az most forduljon el. Continue reading “Szaftos őszibarack és száraz puskapor – Domaine Laporte”
Valamikor a nyár elején meghívtak egy nagyobb kóstolókörbe, és egy óvatlan pillanatban az egyik alapító atya azt a kérdést szegezte nekem, hogy „Na, de mi az, hogy elegancia?”. Nem mondom, hogy torkomra forrt a szó, de azért válaszadás közben alapzajként az zakatolt a fejemben, hogy miért kellene és mit lehet ezen magyarázni. Az ’elegancia’ nálam az alapszókincs része, soha korábban nem kellett az eredetén, jelentésén, használatán elgondolkodnom. Az éjjeli helyijáraton hazafelé zötyögve újra meg újra visszajátszottam a rögtönzésemet, és nem tudtam elhessegetni azt a kényelmetlen érzést, hogy a felcicomázott egyensúlyt próbáltam meg eleganciaként eladni. Continue reading “Elegancia, wtf?”
A kérkedően éretlen és aztán maradékcukorral kikerekített fősodortól mérföldekre eső stílus. Spontán erjesztett, hosszan seprőn tartott, kifinomult bor, amelynek sikerült a fajta lendületét és vonzó aromáit komolyabb szerkezettel és hibátlan egyensúllyal kombinálnia. Continue reading “Sauvignon blanc felnőtteknek – Pascal Jolivet Sancerre 2018”
Far removed from the unsophisticated early harvest styles that dominate most of today’s offerings this is a beautifully crafted sauvignon blanc that manages to combine the variety’s trademark vivacity and attractive flavours with depth and poise. Continue reading “Taking the savage out of sauvignon – Pascal Jolivet Sancerre 2018”
You must be logged in to post a comment.