Az ellenállhatatlanul dögös furmint

Tamlyn Currin (fotó: circleofwinewriters.org)

Véget ért a kalandozások kora, a furmint révbe ért. Magyar borászok dobjátok el a vésőt és a kalapácsot, a furmint már készen van. Sudár alakját Tamlyn Currin öntötte ércnél maradandóbb ódába. Hogy pontosan milyen és mitől olyan, amilyen, ezek annyira földhözragadt részletkérdések, melyekre ostobaság lenne költőtől várni a választ. Ahogy Gertrude Stein mondaná: a furmint az furmint az furmint az furmint.

Tamlyn Currin szélesvásznú furmint-látomása három lábon áll: a furmint a leggasztróbb bor, ami ehető, ahhoz passzol; a csontszáraztól a lustán csorduló mézig ezer arca van, és mindegyik jóképű; eltarthatósága nem kérdés, hanem csodálatraméltó természeti tény. A hozzám hasonló retrográd furminttrollok károgását elfújja a nyugati szél.

Meggyőződésem, hogy a multiverzum valamelyik szegletében izzítják már a poklot azoknak, akik a „hungry in Hungary” és a „Furmint in ferment” szintű szóvicceket kitalálják, sőt, le is írják. Tamlyn Currin azonban nem ijed meg az árnyékától, és a londoni furmint bemutatóról írott cikkének azt a címet adta, hogy „In a ferment about Furmint” (magyarul kb.: „A furmintra ráizgulva”). A másik cikkében egy 2005-ös Királyudvar Demi-sec kapcsán von le messzemenő következtetéseket a furmint érlelési és ételkísérői potenciáljára vonatkozóan; ehhez a „Furmint, a smoking hot food wine” címet választotta (magyarul kb.: „Furmint, az ellenállhatatlanul dögös gasztróbor”). Az olvasottak alapján én már most átadnám Tamlyn Currinnek „Az év furmintrajongója” címet. Néhány bekezdést lefordítottam, hogy dagadjon a kebel (furmintszkeptikusoknak pedig legyen mire önvizsgálatot tartani).

„… hasonlíthatnánk a rieslinghez, mivel képes az egész pályát bejátszani a csontszáraztól a buján édesig mindeközben megőrizve penge éles savait; vagy a cheninhez, ami 11.5%-os alkoholnál éppen olyan zamatgazdag és strukturált, mint 15,5-nél; vagy a chardonnay-hoz, amiből éppen olyan könnyedén készülhet acéltartályos fiatalosan ropogós bor, mint hordóban erjesztett és érlelt testes bor. Ezt mind tudja. De egy másik fajta.”

„A furmint különleges, egyedi, ízvilágában semmilyen általam eddig kóstolt fajtára nem hasonlít. Játékos szépsége magára vonja a figyelmet, jelleme vad és szabad, és egy arisztokrata tiszteletet parancsoló testalkatával és kiállásával rendelkezik.”

„Kezdek rájönni, hogy a furmint a gasztrománok titkos fegyvere. Még a száraz furmintokban is van egy olyan eredendő édesség, amelynek köszönhetően jól működnek az édesbe hajló sós ételekkel (mint pl. a sült sárgarépa, vagy az édes húsok, mint pl. a csirke és a disznó). A sava feldobja, felfrissíti és fókuszáltabbá teszi a legsúlyosabb ételeket is, ugyanakkor az olyan savanyúbb összetevőkkel is játszi könnyedséggel megbirkózik, mint az ecet. Még alacsony alkohol mellett is krémesen széles és messze erőn felül teljesít. Imádja a fűszereket. Imádja a citrusokat. Imádja a zöldfűszereket.”

„Más (csont)száraz furmint mintákkal, a könnyed 11,5 százalékos belépő-szintű bortól kezdve az erőteljes 2012-es hordós érlelésű dűlőszelektáltig, ugyanaz a kép rajzolódott ki. Ezek a borok a nyers piros paprikás dresszinggel felszolgált karalábé salátához éppen olyan jól passzoltak, mint a grillezett lazachoz és a párolt kelkáposztához. A legkönnyebb (a Szent Tamás MÁD Dry Furmint 2016) nagyon jól ment a fetás, citromhéjas és mentás omletthez.”

„Nem ismerek még egy fehérbort, ami ennyire izgalmas és rugalmas ételkísérő lenne. Én már biztosan tudom, hogy milyen bort akarok legközelebb a füstölt csirke mellé inni. És azt is biztosan tudom, hogy Caroline Gilby-nek igaza van: a furmint remekül érlelhető.”

Tamlyn Currin 70 furmintot és furmint alapú házasítást kóstolt meg. Három tokaji édesbort és két szárazat 18 pontra értékelt: Barta Öreg Király Szamorodni 2013, Barta Öreg Király 6 Puttonyos Aszú 2013, Szent Tamás Szent Tamás Furmint 2012, Szepsy István Úrágya Furmint 2017, Szepsy István Szamorodni 2013. Tíz bornak adott 17,5 pontot, ebből nyolc a száraz (és az egyik egri, mégha Currin ezt is tokajiként könyveli el: Kovács Nimród Nagy-Eged Grand Cru 2015). A legalacsonyabb pontszám 15, ezt négy bor érdemelte ki: Disznókő Furmint 2017, Grand Tokaj Furmint 2016, Grand Tokaj Kővágó Furmint 2015, Royal Tokaji The Oddity Furmint 2016. Néhány meghatározó tokaji borász/borászat nevét hiába kerestem – Demeter Zoltán, Homonna Attila, Kikelet, Királyudvar, Oremus -, de ez így is példátlanul széles merítés.

A hangulat visszaadására álljon itt a 17,5 pontjával az egyik legragyogóbb furmint, a 2015-ös Barta Öreg Király kóstolási jegyzete:

Eredetileg azt írtam, hogy „Uram, Atyám!”, ami, ugye, nem a legválasztékosabb kóstolási jegyzet. De ez volt az első reakcióm, és vállalom. Mezei virágok, méz, csillog, mint egy hosszú, arany ruha egy karcsú, magas teremtésen. Ha a tűz, a gyertya és az éjszakai égbolt csillagainak fényét valahogy folyékonnyá lehetne tenni, akkor annak ilyen íze lenne. Annyira sokrétűen komplex aromák – sárgabarack, szárított körte, sáfrány, szegfűbors, cseresznye és marcipán –, aztán jön a kristályszerűen szabályos szerkezet. Libabőr és elragadtatás. Lenyeltem.

Ezzel szemben az általam példaértékűnek tekintett 2017-es Disznókő Inspirationt 15,5 ponttal és néhány foghegyről odavetett jelzővel küldi el zuhanyozni („A touch of lime wax. A touch of smoke. A touch of Brighton-rock sweetness. Good strong acidity giving backbone and direction”).

Ahogy annak idején Csite barátom mondta: “Sokat kell még tanulnod”. (A tokaji szárazakkal kapcsolatos elméleti kételyeimről itt lehet olvasni.)

Válasz