Magában túl sok, de itt megtalálta a helyét. Lehet, hogy nem St. Andreáék az elsők, akiknek eszébe jutott, hogy a kékszőlők muskotályával (a.k.a. turán) fel lehetne hízlalni a vörösborok gyümölcsösségét, de én még nem hallottam más próbálkozásról. Pedig kézenfekvő a lehetőség, és működik is a dolog. Az eredmény: az Akutyafáját, a pincészet jól csúszósra tervezett bora bisztrósabb, mint valaha. A már kifutott, előző évjáratot az aktuális mellé kóstolva – ilyetén meggyőződve arról, hogy nem tiszavirág-életű a szépsége – azt is hozzátenném: (ár)kategóriájában ez Magyarország egyik legjobb vörösbora, messze kimagaslik a tömegből.
St. Andrea Kutyafáját 2018
Hűvös klíma és szépen érett alapanyag találkozása. Fekete cseresznyés, ibolyás-újboros, buja, vastagon gyümölcsös illat és íz. Puhán nyitó korty, szépen eldolgozott, kiváló, szinte selymes textúra. A végén kellő tannin a tartáshoz, a bisztrós hangulathoz komolyság és valódi beltartalom társul. Első osztályú kidolgozás, remek arányok, ilyen kiforrott és élvezetes hazai vörössel ritkán találkozni. 5,5 pont (86/100) és cca. 2300 forintért (Bortársaság, G-Roby stb) best buy (az Auchanban rendszeresen 1700-ért van kitéve, übervétel).
St. Andrea Kutyafáját 2017
Fülledten nyit, de maradéktalanul kiszellőztethető – megéri a fáradságot. Ilyennek képzelem el az etalon egri kisvöröst. Északi karakter, de tökéletesen érett, könnyed, de nem vékony, lendületes, de nem karcos. Csak gyümölcsből dolgozik, és izgalom is van benne. A turán még ebben a fázisban is beazonosítható, diszkréten virágos-aromatikus. Besimuló savak, osztályon felüli beltartlom és meglepően mély utóíz. 5-6 pont (86-87/100) és best buy, ha még el tudják csípni.
You must be logged in to post a comment.