„35 éve dolgozom a borbizniszben, de legtöbben valószínűleg a netről ismernek, ahogy palackokkal ugrálok sokat szenvedett producerem, operatőröm, alkotótársam és fiam, Fred kamerája előtt. Halál komolyan veszem azt a feladatot, hogy mindenkivel megosszam a jó borok felfedezésének örömét. Rengeteg lőrét és lefolyó szökevényt kellett megkóstolnom, hogy megtaláljam azokat a borokat, amelyeket szívesen iszom, és remélem, ti is. Szóval, ki a dugóval, le a csavarzárral, kalandra fel! Egészségünkre!”
Tom Gilbey, az elszánt antisznob egymilliós követőtábort épített fel a youtube-on, instagramon és tiktokon. A hiperaktív hülyéskedésben mérföldkövet jelentett, amikor lefutotta a London Marathont úgy, hogy közben 26 bort kóstolt meg vakon (21-et el is talált) és közben 14 ezer fontnyi adományt gyűjtött annak a hospice-nak, ahol édesanyját gondozták élete utolsó heteiben. Az egyik legnépszerűbb sorozata a birkózás a szupermarketes szörnyekkel (érdemes megnézni az aldis alsópolcosokkal folytatott küzdelmét). Engem eléggé traumatizált, amikor jegesfürdőt vett, hogy hófehér habtestét reklámozza és méltó körülmények között kóstolhasson meg egy jégbort és a „shag me up the bumhole” sem olyan szófordulat, amit a borsajtóban gyakran olvashatnánk, de valójában szó nincs arról, hogy hülye lenne. A tanácsai megfogadásra méltóak, a módszerei megbocsáthatóak, az ismeretei viszonylag megbízhatóak és már az óvodában dugóhúzó volt a jele (a családja a 19. század közepe óta kereskedik alkohollal, és ők voltak az első britek, akik chateau-t vettek Bordeaux-ban.)
Egy ideje már tervezem, hogy valamiféle “best of influencers” minisorozatban írjak róla mint pozitív példa a „hogyan szólítsuk meg a bizonytalan szavazókat?”, illetve adalék a „le kell-e menni kutyába?” vitatémához. Eddig mindig találtam fontosabb teendőt, de most nem volt mentség: ez a Rioja-tesztje kivitelezésben, információértékben, spontaneitásban és pofáraesés faktorban is felér egy tanmesével. Az arisztokrácia egyik tagját – La Rioja Alta 904 Gran Reserva – hasonlítja össze szupermarketes, ötödannyiba kerülő alattvalóival. A tanulságokat sokféleképpen lehetne összegezni, az egyik, kevésbé szpojlerezős változat: amíg tudod, hogy mit akarsz látni, addig nem kell félned, hogy meglátod azt, amit nem akarsz látni.
Ha lenne pénzem, kamerám, fiam, pepitazakóm és jövőm, talán magam is felcsapnék instabohócnak.
Válasz