Tom Gilbey, a trágár borbohóc

„35 éve dolgozom a borbizniszben, de legtöbben valószínűleg a netről ismernek, ahogy palackokkal ugrálok sokat szenvedett producerem, operatőröm, alkotótársam és fiam, Fred kamerája előtt. Halál komolyan veszem azt a feladatot, hogy mindenkivel megosszam a jó borok felfedezésének örömét. Rengeteg lőrét és lefolyó szökevényt kellett megkóstolnom, hogy megtaláljam azokat a borokat, amelyeket szívesen iszom, és remélem, ti is. Szóval, ki a dugóval, le a csavarzárral, kalandra fel! Egészségünkre!

Tom Gilbey, az elszánt antisznob egymilliós követőtábort épített fel a youtube-on, instagramon és tiktokon. A hiperaktív hülyéskedésben mérföldkövet jelentett, amikor lefutotta a London Marathont úgy, hogy közben 26 bort kóstolt meg vakon (21-et el is talált) és közben 14 ezer fontnyi adományt gyűjtött annak a hospice-nak, ahol édesanyját gondozták élete utolsó heteiben. Az egyik legnépszerűbb sorozata a birkózás a szupermarketes szörnyekkel (érdemes megnézni az aldis alsópolcosokkal folytatott küzdelmét). Engem eléggé traumatizált, amikor jegesfürdőt vett, hogy hófehér habtestét reklámozza és méltó körülmények között kóstolhasson meg egy jégbort és a „shag me up the bumhole” sem olyan szófordulat, amit a borsajtóban gyakran olvashatnánk, de valójában szó nincs arról, hogy hülye lenne. A tanácsai megfogadásra méltóak, a módszerei megbocsáthatóak, az ismeretei viszonylag megbízhatóak és már az óvodában dugóhúzó volt a jele (a családja a 19. század közepe óta kereskedik alkohollal, és ők voltak az első britek, akik chateau-t vettek Bordeaux-ban.)

Egy ideje már tervezem, hogy valamiféle “best of influencers” minisorozatban  írjak róla mint pozitív példa a „hogyan szólítsuk meg a bizonytalan szavazókat?”, illetve adalék a „le kell-e menni kutyába?” vitatémához. Eddig mindig találtam fontosabb teendőt, de most nem volt mentség: ez a Rioja-tesztje kivitelezésben, információértékben, spontaneitásban és pofáraesés faktorban is felér egy tanmesével. Az arisztokrácia egyik tagját – La Rioja Alta 904 Gran Reserva – hasonlítja össze szupermarketes, ötödannyiba kerülő alattvalóival. A tanulságokat sokféleképpen lehetne összegezni, az egyik, kevésbé szpojlerezős változat: amíg tudod, hogy mit akarsz látni, addig nem kell félned, hogy meglátod azt, amit nem akarsz látni.

Ha lenne pénzem, kamerám, fiam, pepitazakóm és jövőm, talán magam is felcsapnék instabohócnak.