Nagykarácsony – ünneplő vörös

Legalább tíz éve forgattam a fejemben, most végre meg is szerveztem. Olyan borokat akartam kóstolni, amelyek az ünnephez méltóak, és képesek egy random család vagy baráti társaság legtöbb tagjának tetszését elnyerni. Az előszűrést magamra bíztam. Három szempont alapján válogattam: vörös legyen (ezt szeretik a legtöbben), magyar legyen (nehéz idők járnak), rangja legyen (nem elég jónak lenni, annak is kell látszani). A józanság jegyében a felső határt 10 ezer forintnál húztam meg.

Az igazat megvallva, nem a legjobb előjelekkel indult ez a teszt. A közelmúltban kóstolt és korábban blue chipnek elkönyvelt 2015-ös Gere Cabernet Sauvignon Barrique elég szerény teljesítményt nyújtott, és a „legjobb magyar vörösbor” sem villanyozott fel. De ezúttal a szerencse mellénk szegődött; mindannyian meglepődtünk, hogy mennyire jó magyar vörösek készültek 2017-ben.

Négyen kóstoltunk és az ajánlásokat illetően nem esett nehezünkre konszenzust kialakítani. Két bort éreztünk kiemelkedőnek és kettőt feledhetőnek. Én a maradékokat még két napon át kóstoltam, ennek tapasztalatait beépítettem a jegyzetekbe.

Vida La Vida 2016

A gyengébb évjárat miatt némi hátránnyal indult, legalábbis, előzetesen erre számítottam. A bor azonban rám cáfolt. A sor legkevésbé fás tagja, és egyébként is példásan tiszta, nyitott, eleven, természetes. 90 százalékban merlot, és aki nálam könnyebben adja át magát a terroir-varázslatnak, az rögtön rávágná, hogy 100 százalék Szekszárd. A gyümölcs, a savak, a könnyedség valahogy erre a borvidékre emlékeztetnek. A 10 pont felől nézve a komplexitás, a súly és a különlegesség az, amiben még fejlődhet. Rendkívül élvezetes, jóivású bor. 7 pont és 7500 Ft.

Bock Syrah 2017

Süldőkorunkban is imádtuk, amikor még a blockbuster és hot chocolate kategóriákban versenyzett, és én az utóbbi évjáratok karcsúbb, a fajta prototípusára jobban emlékeztető változatait is szerettem. Ez az évjárat két szék között, ha nem is a földön, de a sámlin kötött ki. Az illatot egy kis lószag alapozza meg, amit időnként káposztás cvekedli színesít. Egyik sem durva, de azért az ünnepi asztalra nem ilyet szánunk. Önmagában élvezhető, nagyboros erényeket is felvillantó déli syrah, a magas alkohol, a lapos korty és a már említett gikszerek miatt azonban nem párbajképes ebben a mezőnyben. 5-6 pont és 8600 Ft.

Takler Regnum 2016

Nagy név, nagy elvárások, nagy bukta. Rendezetlen, furcsa bor, kanalas orvosság és csokis nápolyi díszítéssel. Édes és savanyú. Voltak jobb pillanatai is, de 4-5 pontnál nem ér többet. Lehet, hogy mi fogtunk ki rossz palackot, mindenesetre szívtuk a fogunkat. 8650 Ft.

St. Andrea Merengő 2017

A 2016-os után győzködnöm kellett magamat, hogy ennek a bornak is helye van a sorban. Nem mintha az nem lett volna jó bor, csak úgy éreztem, hogy a közönségkedvencségre nincs esélye. De a 2017-esnek van. Sőt, ez a bor az univerzális ünnepi megoldás: kocaborosnak, középhaladónak, iszapszemű rájának egyaránt élmény. Intenzív, mély, egyedi, felvillanyozóan szép bor. Ami a magyar mezőnyben különlegessé teszi, az az erőlködésmentes egyensúly, az érett gyümölcs édességének találkozása a frissességgel. Kerek és élvezetes, mint egy karcsúbb évjárat chateauneuf-du-pape-ja. A magyar kékfrankos egyik legszebb alakítása (az egri bikavér superior kategóriában legalább 30, maximum 50 százalék a kékfrankos aránya). 7-8 pont és 8750 Ft.

Heimann Barbár 2017

A Merengő mellett a másik csúcs. Nagy is, komplex is, egyedi is. Odasújt, de nem bánod. A koncentráció, az ízmélység, a sav, a tannin alapján nagyívű pályafutás előtt áll. Az illat sötétebb és titokzatosabb, mint bármelyik más boré a mezőnyben. A fekete csokoládé és a kék virágok mellett, a spektrum kék- és feketebogyós széle felé húz. Rétegzett, súlyos és energikus korty, az egész szájat betöltő ízekkel. Masszív tannin, de nem húz, nem szárít. A gyengébb 2015-ös és 2016-os után ez újra méltó a régi Barbárok híréhez. 7-8 pont és 8950 Ft.

Sauska Cabernet Franc 2015

Annak idején néhányan Villány megváltóját látták ebben a pincében, azóta sok víz lefolyt a Karasicán. Úgy gondoltam, ha másért nem, a sokat dicsért precizitás miatt érdemes viszonyítási pontként berakni a mezőnybe. A korával kilóghatott volna, de nem tette: zavarba ejtően fiatalos, értsd: feszes és feszült. Egyébként nagy baj nincs vele. Arctalan nemzetközi tucatcabernet, amit a hordó és az alkohol visz a hátán. Esélyem sem lenne felismerni, ha egy vakteszten szembe jönne velem. 6 pont és 7450 Ft.

Konklúzió: A Merengő és a Barbár nemzetközi klasszisok és minden szempontból megfelelnek az ünnepi borokkal szemben támasztott elvárásoknak. A surranópályán ott van még a La Vida, amit természetes szépsége, hordótlannak tetsző tisztasága tett emlékezetessé. És mindhárom jóval a legjobb magyar vörös fölött teljesít.

Néhány nagynak szánt ágyút már korábban teszteltünk, akinek hiányérzete maradt, lapozzon vissza.