A térképet böngészve megrázó felfedezést tettem: Szegedtől délkeletre, tőlünk alig néhány kilométerre van egy méretes tó. Először persze ledöbbentem, hogy ennyi éven át elkerültük egymást, de aztán győzött az öröm, hiszen ezzel egy többévtizedes problémám oldódott meg: amióta Nagykanizsáról Szegedre költöztem, nem sikerült a Csónakázó-tó hiányát feldolgoznom. Holnap éjszakára adva van a házi feladat: hegyeket álmodni Szeged határába, és boldogan élek, amíg fel nem ébredek.
Csoda szempontból hasonló szint rajnai rizlinggel próbálkozni a sívó homokban és nem bukni, mint falusi gázszerelőből milliárdos playboyt kreálni. A ’sur lie’ seprőntartást jelent, és bevett eljárásnak számít német rieslingeknél, vagy hogy egy feltörekvő sztárt mondjunk, spanyol albariñóknál. Én általában szeretem, vaníliaöntet nélkül ad tartást és a szövetet is dúsítja, igaz, ha balul sül el, keserít.
Az Ujvári Pincészet fiatal borásza, Pintér Tamás néhány évvel ezelőtt már kopogtatott nálam két palack rajnai rizlinggel, de azok még a papírformát hozták. A nyár elején aztán ismét megkeresett, és kaptam tőle egy 2022-es seprőset és egy nyerspezsgőt. Mindkettő jól sikerült – mondom, ezt annak ellenére, hogy időközben mindkét műfajban hektóliterekkel lettem tapasztaltabb és tizedekkel háklisabb. A csendes riesling annyira tetszett, hogy elhatároztam, amint lehet, veszek belőle és ha még mindig tetszik, írok róla. Mindkét feltétel teljesült (én a szegedi Ezerjóban vettem 2800 forintért).
Az első és legfontosabb benyomás, hogy hamisítatlan riesling, minden műfajidegen műviségtől mentes és savban nagyon is acélos. Az illat meglehetősen tompa, a fajtára gyakran jellemző sziporkázó gyümölcsösségből vajmi keveset kapunk – zöld őszibarack, egres -, ellenben a dízel jól kivehető és olykor valami vegetális, zöldborsós illat is beúszik a képbe. Kóstolva lendületes, erőteljes, tisztaízű – persze itt is a zöld oldalra húz -, szaftos és fenolosan vastag. A sav izmos, de nem savanyú – azt a fajta többszólamúságot, amit a jobb németek tudnak, nem kapjuk meg, viszont teljesen mentes a magyar próbálkozásokat gyakran sújtó renyheségtől. A lecsengés hosszú és frissítő, az ideálisnál több fanyarsággal. Soha meg nem mondanám, hogy domborzatot soha nem látott, homoki szőlőből készült.
5 pont és 2800 Ft.
Nem mondom, hogy irányítószámtól függetlenül mindenki törje kezét-lábát, hogy megkóstolja, de aki dél-alföldi és lobog benne némi lokálpatriotizmus, az egyszerre tesz jót magával és egy helyi borásztehetséggel, ha vesz belőle néhány palackkal.
You must be logged in to post a comment.