A harmadik kör – a furmint és környéke területi selejtező – csonka lett volna, egyrészt, a 2024-es Gizella nem érkezett meg időben, másrészt, a Barta KVG-ről logisztikai és anyagi nehézségek miatt lemondtam (#amatőrizmus, inkompetencia, blognyomor). Ezért bevártam a felmentő sereget és a badacsonyi és somlói szabadcsapatok csatlakozásával ígéretes mezőny alakult ki. Más kérdés, hogy nem mindeki hozta a kötelezőt.
(Csak emlékeztetőül: miután egy osztrák-magyar örökrangadóra készülünk és én vagyok a magyar szövetségi kapitány, úgy döntöttem, hogy a válogatási folyamat állomásairól is tudósítani fogok (nagy luxus lenne az általam legjobbnak remélt magyar fehéreket beszerezni, végig kóstolni, aztán poszt nélkül hagyni). Ezek, tehát, az általam legjobbnak remélt magyar fehérek, de becsúszik egy-két olyan bor is, amelyet inkább a konszenzus, mint saját meggyőződésem juttatott el a próbajátékig. Az első rész itt, a második itt olvasható.)
Balassa Kakas Furmint 2023
A boros közvélemény számomra látható szeglete alapján Tokajban Balassa István diktálja a tempót. Ennek a bornak a tavalyi évjáratát nagy elismerés érte, feltételezem, hogy ebben az évjáratban is hasonló elvek alapján készült. Javítson ki, aki másként látja, de minimum egy évtizede könyörögnek a fogyasztók, hogy a tisztelt borászok fogják vissza a hordós érlelést, ne legyen minden komolyabb, dűlőválogatott fehérbor vaníliás, puncsos, szappanos tölgyszörp. És nagyon sok helyen meghallgatták ezt a sirámot, a fában erjesztést részleges hordóban érlelés követi (sokszor nagy űrtartalmú, sokadszor használt), miközben a bor nagyobbik része acélban, betonban, amforában érik, mások teljesen elhagyják a hordós érlelést és seprőn tartással dolgoznak rá a textúrára. A Balassa Kakas nem ilyen. Ha beleszagolunk, nem azon kezdünk el agyalni, hogy mi ez a különleges illatkomponens, mi ez a sajátos csavar, mi különbözteti meg a Kakast a Betsektől vagy a Nyulászótól, hanem hogy felezni, harmadolni vagy negyedelni kellett volna a hordóban töltött karantén idejét. Szép az egyensúly. Más pozitívumot nem tudok mondani. 5 pont és 10000 Ft.
Demeter Zoltán Kakas Furmint 2023
Szintén Kakas, szintén 2023. És akkor itt helyreigazításnak kell következnie: eredetileg azt tettem szóvá, hogy bár a terroir ugyanaz, a két borban nincs semmi közös. Nos, azóta Demeter Anett felhívta a figyelmemet arra, hogy két különböző dűlőről van szó: a Demeter Zoltán-féle a bodrogkeresztúri Kakas-dűlőből származik, Balassa Istváné pedig a Kakasok nevet viselő mádi dűlőből (az más kérdés, hogy Balassa István szerint a bodrogkeresztúri dűlőt Kakashegynek hívják, a mádit pedig Kakasnak). Biztos, hogy nem én vagyok az első vagy az utolsó, aki azt hiszi, hogy legalább egy borvidéken belül nincs több ugyanolyan néven jegyzett dűlő. No, mindegy, ennél még nagyobb hülyét csináltam volna magamból, ha megállapítom, hogy a két bor úgy hasonlít, mint két tojás, és ez nem is meglepő, hiszen ugyanaz a terroir hozta őket létre.
Ami magát a bort illeti, szerintem ez egy nagyon tipikus, modern tokaji furmint, ami már okosan játszik a maradékcukorral. Körtés, citrusos illat, nem fás, kóstolva finom, elegáns, könnyed, a sok körte mellett kevés citrussal. A sav lineáris, a helyén van, de alibifocit játszik. A lecsengés közepes és monokróm. Tisztességes bor, de nincsenek kiemelkedő erényei. 6 pont és 9800 Ft.
Gizella Tokaji Cuvée 2024
Már a 2023-as is szokatlanul, az én mércémmel aggasztóan korán került piacra. A 2024-es esetében az eredeti ígéret december 10-e volt, Szegedre végül egy hónap késéssel jutott el. Az aggodalmakat fokozta, hogy a cudar évjárat miatt nem készültek el a dűlőválogatások, így azok alapanyaga is ebben a borban kötött ki. Ez a felállás kétfelé billenhet: eminens alapbor vagy kétségbeesett kármentés. Szerencsére az előbbi lett a megoldás. A 2023-as méltó utódja. Gyönyörű illat, de nem botritiszes, nem tuttifruttis, nem édes, különböző árnyalatú őszibarackok találkoznak ananásszal és maracujával, amibe egy hűvös, izgalmas zöldes árnyalat visz csavart. Kóstolva kristálytiszta, komoly testtel, jól belőtt maradékcukorral és valami egészen elképesztő dinamikával, vibrálással, textúrával. A savszerkezet komplexitásában, valószínűleg, az egész mezőnyt veri. 8 pont és most éppen 3200 Ft, de 4000-ért is best buy.
Szászi Szent György-hegyi Olaszrizling 2023
A botritisz-faragásnak nem Figuláék az egyedüli mesterei a Balaton északi partján. Én első blikkre észre sem vettem, de a feleségem, mint egy Geiger-Müller számláló azonnal jelzett. És igaza van. Abban nincs, hogy ez diszkvalifikálja a bort, de hogy fontos elem, az tagadhatatlan. Ennyi botritisz, mind aromatikában, mind savszerkezetben, számomra csak fokozza a komplexitást, és a kesernyébe hajló fanyarságot is bőven tolerálhatónak tartom. De a lényeg: ez egy nagy bor, érett gyümölcsből, nagy testtel, olajos érzettel, tömör szerkezettel és a szárazság határait feszegető maradékcukorral. Alma, nektarin, sevillai narancs viszik a dallamot a botritisz gombás, szecsuáni borsos mélyszólama fölött. Finom, mély, testes olaszrizling hosszú lecsengéssel. Akinek a Kabócás már túlzás, vagy egyszerűen csak drágállja, annak kiváló alternatíva. 6-7 pont és 4750 Ft.
Sabar Olaszrizling „Birtokbor” 2023
Nagyon eltalálták. A Sabar az egyik legnagyobb sikertörténet az elmúlt tíz évben. Gondos és invenciózus gazda, rokonszenves koncepció, kiváló borász, jó területek. Nem minden évjáratban voltam elragadtatva ettől a bortól, de 2023-ban újra csúcsformába lendült. Sajnos, sejtelmem sincs, hogy aki kiad 10 eurót egy olaszrizlingre, az inkább a figulák és a szászik öblösebb, súlyosabb, ingergazdagabb világát várja, vagy elegánsabb, gördülékenyebb, fedetlenebb stílusra vágyik. Én az utóbbi táborba tartozom, de a találati arány alapján úgy tűnik, hogy ezt a stílust nehezebb magas színvonalon megvalósítani.
Okosan adagolták a hordót az acéltartályhoz, sem nem túl reduktív, sem nem túl oxidatív. Az illat az én felfogásom szerint tipikusan olaszrizlinges: virágos, mandulás, mézes, vegetális, mint amikor átvágunk egy nyári réten. A korty tágas, barátságos, de nem lomha, van benne egy mikronnyi zöld húzás, ami megemeli és izgalmasabbá teszi. Klasszikus és érlelhető best buy. 7 pont és 3600 Ft.
Sabar Rajnai Rizling „Hercegföld” 2023
Olaszrizling törzsszurkolóként sem jutna eszembe az olaszrizling tehetségét a rajnaiéhoz mérni. Magyarországon azonban van értelme a méricskélésnek, egy magyar riesling egyáltalán nem biztos, hogy köröket ver egy olaszrizlingre, sőt. És ez Földi Bálint keze alatt sincs másként. Az itt következő három bor mindegyikében kitapogatható, hogy mi lehetne a plusz a rieslingben, de a forró kontinentális nyarak kicsorbítják a savak élét és kifakítják az aromákat.
Szépen érett gyümölcs, precízen elkészítve. Díszítő jegyekben visszafogott, az illat kellemes, de alkotórészeit beazonosítani csak ismételt erőfeszítések árán sikerült: halványan vaníliás fa, zöld őszibarack, talán egres. Kóstolva finom, jóivású, szép az egyensúly. A rieslingek sziporkázásával adós marad, de haragudni nem lehet rá. 6 pont és 4100 Ft.
Sabar Rajnai Rizling „1968” 2023
Nekem nem kell magyarázni, hogy 1968 különleges év volt, pl. a feleségem is akkor született, meg az összes osztálytársam. Most kiderült, hogy Ádám Gáborral is egy évjárat vagyunk.
Nyitáskor ijesztően reduktív volt az illat, de ezt gyorsan kiszellőzte. Ettől függetlenül nem az illatával hódít. Legjobb pillanataiban a Von Winning-féle hordós iskolára emlékeztet, rosszabb pillanataiban átlengi egy kis pinceszag. Kóstolva ez a három riesling közül a legösszetettebb, mind a savak, mind az aromák tekintetében. Koncentrált és hosszú. Valószínűleg jól érlelhető. Erős 6 pont és 5000 Ft.
Földi Bálint Rajnai Rizling 2023
Ez a harmadik Földi Bálint-bor ebben a sorozatban és egyértelműen a leggyengébb. Persze ez sem rossz, csak hát a másik kettő nagyon magasan szárnyal. A két Sabar rajnainál egy árnyalattal fedetlenebb, zöldebb, élénkebb és koncentráltabb. Összességében tiszteletreméltó magyar riesling, aminek az érlelés valószínűleg jót fog tenni, de azt kétlem, hogy a ködösen elmosódott aromák valaha is kontúrossá válnak. Szerkezetivók előnyben. Erős 6 pont és 6500 Ft
Somlói Apátsági Pince Juhfark 2022
A 2020-asért rajongtam, és bár a szokásos lutrit – száraz? félszáraz? – kénytelen voltam bevállalni, alapvetően azért arra számítottam, hogy bekerül a válogatottba. Csúnyán pofára estem.
Ebben a mezőnyben – és a legtöbb mezőnyben – ez a juhfark egyfajta drag racernek hat: nyolchengeres horizontális rakéta, nitrometánnal meghajtva, ejtőernyőkkel fékezve. Érzetre félszáraz és az alkohol 14-es. Szó nincs arról, hogy ihatatlan lenne, de én nagy csalódásként éltem meg, hogy az illata inkább egy pálinkáé, mint boré, kóstolva az alkohol, az édesség és a sav lehetetlenné teszi az esetleges terroir-árnyalatok felfedezését. Mintha Jackson Pollock meghekkelte volna az impresszionisták szalonját. Nekem nincs kulcsom ehhez a borhoz és ennek a bornak nincs kulcsa hozzám. 5 pont és 5700 Ft.
Somlói Apátsági Pince Furmint 2020
Egy napot sem tagadhatna le a korából. Muzeális illat: diólikőr, karamell, méz. Az egyensúly nem rossz, de ez nem a furmint fogyasztóbarát arca, a sav szögletes, a lecsengés kesernyés. Ezzel a borral nehéz lenne igazolni azt a tételt, hogy a somlóiak jól érlelhetőek. 4 pont és 5700 Ft.
Baráth Borműhely Birtokbor 2022
Ezt benéztem. Ez egy alacsonykénes „natúrbor”. Sörszagú, pezsgő káosz, ami esélyt sem ad a terroir, a borvidék, a fajták felderítésére. Nem pontozom, mert rossz koncertre ültem be és nem tudtam ráhangolódni a frekvenciára – a beszerzés célja szempontjából teljesen értékelhetetlen, miközben lehet, hogy egy natúrbor-rajongó kiválónak gondolná. 5900 Ft.
Válasz