A Konyári Pincészet Albert gazdának volt nagy kedvence. Kezdetben én is osztoztam a rajongásban, aztán a lobogás alábbhagyott. A pislákoló lájkolás a 2015-ös évjárattal hunyt ki – nemcsak a Loliensét írtam le hosszú évekre, hanem a borászat egészét. Vörössel azóta sem próbálkoztam, a konszolidáció felé vezető utat fehér házasítások és rózsaszín rozék kövezték ki.
A nemzetközi sajtóban a csapból is Bordeaux 2022 folyik és én még véletlenül sem kattintok rá (egyrészt nem érdekel, másrészt nem akarok lovat adni újabb Bordeaux különszámok alá). Na jó, az egyikre most rákattintottam és azt írják, hogy „2022-ben legendák és verhetetlen ár-érték arányú borok születtek (…) ez az évjárat ismét arra emlékeztet bennünket, hogy amikor Bordeaux-ban kijön a lépés, akkor mindenki lemarad”.
A 2022-es Konyári Loliense nem legenda és nem is verhetetlen ár-érték arányú bor, de egy kiváló bordói házasítás, nagyon is méltányos áron. Aki karácsonykor szeretne egy jó magyar vöröset bontani/ajándékba adni, és nem akar kockáztatni, rétegízlést és terroirjegyeket a nagyira vagy az unokatesóra erőltetni, az ne keressen tovább.
Gondosan, pontosan, szépen elkészített bor. A hordó társszerző, de az alapsztorit a szőlő írta. Az intenzív illatban kávé, narancsos csokoládé, málna, szeder és fekete ribizli – nagyjából pontosan az, amit egy bordói házasítástól várunk. Érett, de nem túl érett szőlőből készült, jók a savak, a test felső-közép kategória, a korty ízekben gazdag. A tannin nem kevés, de legalább érett és alig szárít. Nem a legelegánsabb, nem a legcsiszoltabb vörösbor, de szerintem néhány év érlelés elég lesz ahhoz, hogy az illesztési rések beforrjanak, az érdes felületek simára csiszolódjanak. Felfelé nyitott 6 pont. Most éppen 5900 Ft, egyébként 6900 – így is, úgy is jó vétel.
You must be logged in to post a comment.