Már annyi siratókórust hallottam, akik Európa temetésére gyakoroltak, hogy önmagában ez is elég lett volna, hogy felhorgadjon bennem a résistance. De az a gyanúm, hogy a nárcisztikus vén szociopaták kaptak már annyi időt és teret kimutatni a foguk fehérjét, hogy mostanra a birodalmak és zsarnokaik büdös lehellete mindenkinek elkezdje facsarni az orrát. A cézárizmusnak ebben az új korszakában Európa a józanság és az emberhez méltó élet szigetének tűnik. Nem Európa van válságban, hanem a környező kontinensek. Európa éppenséggel túlnyerte magát: mindenki ide akar költözni/menekülni.
Aki szeret enni és inni, annak Franciaország ezen belül is külön eset. Részben a kulináris és a borkultúra páratlan színvonala miatt, részben azért, mert a bár ők mindent másként csinálnak, az ország valahogy mégis él és virul. Fél életemen át azon röhögtem, hogy a franciák külön világnak képzelik magukat, ahol korlátozni lehet az angolszász tömegkultúra térnyerését és kötelező Amerikával kekeckedni. Most viszont annál jobban imponál, hogy ők nem álltak be a sorba.
Languedoc és Montpellier nem éppen turistamágnesek, de a nyaralásunkat tervezve leesett az állam, hogy a gasztronómiát „a szegény délen” is milyen művészi szintre fejlesztették. Két példa a célba vett (megfizethető) éttermekből: Le Paressuer és Bistro la Canourgue. És a borok sem rosszak.
Borban eleve nehéz olyan kategóriát, műfajt, fajtát találni, ahol nem a franciák fújják a passzátszelet. És Provence éppen annyira domináns rozéban, mint Champagne pezsgőben vagy Burgundia pinot noirban. Most, amikor a lehető legkevesebb befektetéssel próbáltam viszonylag reprezentatív metszetet mintavételezni, akkor a kóstolás során nem az tűnt fel, hogy a magyar rozé mennyit fejlődött, hanem hogy az üldöző mezőnyt vezető languedoc-i rozé is milyen messze van tőlünk (minőségben, nem árban). A Sauska Rosé pedig külön eset.
Sauska Rozé 2025
A rozé a borok bonbonja. Az első pillanattól vonzónak, étvágygerjesztőnek kell lennie. Nem elvárás a rendkívüli komplexitás, a meglepetés, a katarzis, de abban a néhány pillanatban, amit rászánunk örömet kell szereznie. Egy vörösnél megbocsátható a redukció, mondhatjuk azt, hogy kinövi, kiszellőzi, mire ideális korba kerül, ennek már nyoma sem lesz. De egy rozénak az első pillanattól csillognia kell. Nincs haladék, nincs mentség. Márpedig ez a bor büdös. Megkóstolva vannak erényei. De ha egy nyári napon ezt a bort rendeljük egy étterem teraszán vagy barátainknak kínáljuk egy vacsorához, akkor az nem a pillanat megkoronázása lesz, hanem ünneprontás. 3 pont és 3000 Ft.
Konyári Rozé 2025
Korszakosan korrekt. Évek óta megbízható. De nem lehet egy lapon említeni a Bijou-val. Elég vonzó, elég jóivású, elég kiegyensúlyozott, de nem nagyon vonzó, nem nagyon jóivású, nem nagyon kiegyensúlyozott. 4 pont és 3300 Ft.
Sebestyén Szél Rozé 2025
Ez egy igényes rozé. Ha figyelembe vesszük, hogy a kékfrankos milyen kevéssé hasonlít a grenache-ra, akkor kész csoda, hogy itt egyáltalán felmerülhet a provanszi elegancia és egyensúly. Három napon át kóstoltuk és egyre jobb lett. Van tartása és tartalma, viszont bájosnak az anyja sem mondaná. Nem tudom, hogy miként lehetne behízelgőbbé, kedvesebbé, csinosabbá tenni, de szerintem jót tenne neki. 5 pont és 5000 Ft.
Le Bijou de Sophie Valrose 2025 Coteaux de Béziers
A 2021-es évjárattal robbant be, amikor a Meiningers rozé kupáján a harmadik legmagasabb pontszámot kapta megelőzve a Whispering Angelt és a Miravalt. Béziers Languedoc fénykorában a borvidék fővárosa volt, még korábban a kathar keresztények elleni leszámolás egyik hírhedt helyszíne, és valószínűleg ez az elsőként alapított francia város (görögök kb. 2500 éve).
A Bijout-t több évjárat óta vásárolom és mindig jól teljesít. Vásárolt szőlőből készül, nagyrészt cinsault és grenache. Az intenzív és rendkívül vonzó illatban narancshéj, citrumfű, barackkrém és egy kis tutti-frutti. Kóstolva szaftos, viszonylag telt, gyümölcsös, de nem édes, a savak és a kortyvégi fanyarság frissen tartja. Ha elnyamnyogunk rajta, akkor kiderül, hogy van struktúrája és aromatikus árnyalatai, a rendeltetésszerű használata azonban a nagy kortyokban nyelés. A fajélesztős, nagyszériás rozékészítés tankönyvi példája. 6 pont és kb. 3000 Ft.
Domaine Terra Vecchia Élégance Rosé 2025
Töredékes földrajzi és történelmi ismereteim alapján Korzika egy barátságtalan hegygerinc a tenger közepén, ahol minimális a népsűrűség és a helyiek kemények, mint a kád széle. Lehet, hogy ebből egy szó sem igaz, de ez a niellucciu-sciaccarellu-syrah házasítás tökéletesen megfelel ennek a képzetnek. Őszinte, kőkemény, kompromisszumot nem ismerő bor. Visszafogott illat, masszív sav, sós, száraz lecsengés. A maga módján szép, mint egy Paul Celan vers. 5-6 pont és kb. 4300 Ft.
Chateau d’Esclans Whispering Angel 2025
Továbbra is tökéletesen alkalmas arra, hogy aki most találkozik először a provanszi rozé-hájpolással, az egyetlen palack alapján eldönthesse, hogy tud-e velük együtt rezegni. 10 évvel ezelőtt feltűnően drága volt, mostanra mindenki utolérte. 10 évvel ezelőtt feltűnően hordós volt, mostanra elhiszem, hogy csak seprőn tartották. Nincs benne semmi feltűnősködés, visszafogottan elegáns, szolidan vonzó, friss, kerek, harmonikus, rétegzett. 7-8 pont és 9500 Ft.
Chateau La Coste 2025
Ugyanaz a minőségi kategória, mint a Whispering Angel 1000 forinttal olcsóbban. Könnyen rávághatnánk, hogy az egyik egy legenda, a másik egy no-name wannabe. De azért nézzünk rá a honlapjukra, aztán dörzsölhetjük a szemünket.
Az illat viszonylag visszafogott, elsősorban eper és marcipán. Ez is egy elegáns bor, aminek a szövet minősége és a kompozíció kereksége a legfőbb értéke. A Whispering Angel frissebb, ez krémesebb, koncentráltabb. 7-8 pont és 8500 Ft.
Sainte-Magdeleine Rosé Côtes-de-Provence 2025
2019-ben eltöltöttünk néhány napot Cassis-ban és a kerítéslécen keresztül többször is belestem erre a híres birtokra (a vizit a csoportos utazás demokratikus programszerkesztésének esett áldozatul). Szőlőnek aligha ideális fekvés, de mint látvány lélegzetelállító.
Ez a rozé nem a fotómodell kert terméséből készült, hanem a szomszéd falu, La Ciotat határában termett grenache, cinsault, mourvèdre és syrah házasítása. A merítés legjobb bora. Vibrálóan energikus, árnyalatokban gazdag, strukturált (talán valamennyi fát is látott) és a lecsengésben előbb felerősödik, csak aztán halkul el. Az illat citrusos, narancsos, virágos, pisztáciás, kóstolva mindehhez határozott sósság társul. Feldobja az embert. Erős 8 pont és 9200 Ft.
Figuiere Premiere 2025
Sok éve a kedvenc provanszi rozém, ami mindig egy fokkal kevésbé pörgős, kevésbé strukturált, mint mondjuk a Whispering Angel, de az aromatika, a teltség, a krémes, simogató textúra valahogy a javára billenti a mérleget. Most a Sainte-Magdeleine egyértelműen fölé kerekedett, és a La Coste és a Whispering Angel is minimum egy szinten vannak vele. De ha az őszibarack, cseresznye és mandula gondolatától összefut a nyál a szánkban, akkor lehet, hogy ez a mi borunk. Ebben az évjáratban is nagyon finom, krémes, telt, egy kis citrusos mélyáramlat frissíti fel a lecsengést. Ha a rozénak munkaköri kötelessége, hogy feldobjon, akkor a Premiere ezt csak jól behűtve képes teljesíteni – melegebben az érett gyümölcs és az alkohol elnehezíti. 7-8 pont és 7850 Ft.
[A Ch La Coste és a Clos St. Magdeleine fotókat innen, ill. innen metszettem.]
Válasz