Author: Alföldi Merlot

Farewell Symphony – Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2017

~ Alföldi Merlot

Papa Haydn was the Buster Keaton of Viennese Classicism. Of all the examples of his deadpan humor none is more cheeky than his Symphony no. 45 in F♯ minor: as the final movement progresses towards its conclusion the musicians snuff out their candles on the music stands and leave the stage one by one until just two violinists are left to quietly repeat the closing motif. After a protracted season at Nicolaus Esterházy’s summer palace the musicians longing to return to their families asked Haydn to intervene who then decided to convey their wish through music (luckily the Prince got the message). Continue reading “Farewell Symphony – Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2017” →

Észak Dél ellen

~ Alföldi Merlot

Egy dél-róni kóstolóhoz egyeztettük a mezőnyt, amikor borgyűjtő barátom megpendítette, hogy egy közös ismerősünk szerint a legjobb dél-róni sem versenyezhet egy közepes észak-rónival. Ez első hallásra inkább kiskamaszos nagyotmondásnak, mint megfontolásra méltó állításnak tűnt. Második hallásra is, végül mégis úgy döntöttem, hogy egyrészt vakteszt a tudás anyja, másrészt elvan a gyerek, ha játszik – azaz miért is ne, tegyünk egy próbát! Continue reading “Észak Dél ellen” →

Furmint, a magyar adu?

~ Alföldi Merlot
Csendélet a londoni bemutatón. (fotó: https://www.jancisrobinson.com)

A fenti címmel ma publikálta Jancis Robinson a január 29-én megrendezett londoni Furmint February bemutatón kóstolt borok értékelését. Szombaton egy hosszabb cikkben elemzi majd a benyomásait. A mostani rövid felvezetésből két mondatot emelek ki: „Vannak olyan magyar puristák, akik szerint a tokaji borászoknak meg kellene maradniuk a hagyományos édes boroknál, amelyek a vidéket híressé tették, bármennyire nehéz is vevőt találni rájuk. Én azonban szeretem ezeket száraz borokat, amelyek a borvidék egyedi és nemes szőlőfajtájából készülnek, markánsan tüzes, kénköves jelleget mutatnak és rendkívül jól érlelhetőek.”   Continue reading “Furmint, a magyar adu?” →

Mennyi terroirt kérsz a poharadba?

~ Alföldi Merlot
Margaret Rand (forrás: https://www.decanter.com/awards-home)

Amikor borászok azt mondják, hogy boruk a terroir kifejeződése, akkor kb. úgy járnak el, mintha a feleségem azt mondaná, hogy mostantól a hozzám intézett kérdésekre ő fog válaszolni: a legnagyobb jóindulat, empátia és 25 év együttlét ellenére is előbb-utóbb dühösen ráznám a fejemet a háttérben. A szőlővel betelepített domboldal is valami ilyesmit mormolhat magában: „Ugyan már. Ez nem én vagyok. A vízelvezetés a te ötleted volt, a furmintot te választottad, a rövidcsapos metszés a te ötleted volt, a fattyazást te csinálod, rézgáliccal te permetezel, a sorközt te kaszálod. Szóval, ne csinálj már úgy, mintha itt minden rólam szólna!” Continue reading “Mennyi terroirt kérsz a poharadba?” →

Trófea a perifériáról – Chateau de Fauzan Minervois 2018

~ Alföldi Merlot

Minervois-hoz az Auchan és a Vignobles Jeanjean hozta meg a kedvemet. Jellemzően dél-róni fajtákkal dolgoznak, grenache, syrah, mourvedre és carignan. A változatos domborzati viszonyok miatt hiba volna nagyobb ívű általánosításokba bocsátkozni, de, mint Languedoc általában, ez is kiváló vadászterület a nagy áruházláncok által felbérelt master of wine-oknak (és összehúzott nadrágszíjjal élő kelet-európai kispolgároknak). Continue reading “Trófea a perifériáról – Chateau de Fauzan Minervois 2018” →

Vakok között Sólyomszem – Folly Arborétum Boróka 2018

~ Alföldi Merlot

Szüleim a közelmúltban megleptek egy 2 literes, koronazáras Nyári Ödön Olaszrizlinggel. Néhány éve már kóstoltam ezt a folyóborszerűséget, akkor is briliáns volt, most is lenyűgözött. Nemcsak azért mert 1800 forint a pincénél, hanem mert megmutatja, hogy milyen az olaszrizling pőrén (szerintem). Az élménytől megrészegülve vettem egy kiskartonnyi olcsóbbnak mondható bort innen-onnan. Azt reméltem, hogy amennyiben Nyári Ödönnek sikerült 675 Ft/palack áron ilyen remek bort készítenie, akkor nem irreális elvárás, hogy háromszor ennyiért kereskedelmi forgalomban is adjanak jó alapbort. Continue reading “Vakok között Sólyomszem – Folly Arborétum Boróka 2018” →

Hawkeye in the Land of the Blind – Folly Arborétum Boróka 2018

~ Alföldi Merlot

A few weeks ago I received a 2 liter crown capped bottle of Ödön Nyári’s Olaszrizling from my parents. Some years ago I had great fun with this Badacsony bulk wine and this time was no different. On the one hand, it’s ridiculously cheap (5 euros ex cellar), on the other hand it’s a prime example of pure, unadorned olaszrizling. Emboldened by the experience I bought a mishmash collection of relatively cheap Hungarian wines. My hope was that if Ödön Nyári can offer a classy white for 2 euros/0.75 bottle, then it can’t be beyond well-established names to produce something similar for 3 times more. Continue reading “Hawkeye in the Land of the Blind – Folly Arborétum Boróka 2018” →

Új ritmus – Gizella Pince Furmint 2018

~ Alföldi Merlot
Szilágyi László (forrás: facebook.com)

Kevésbé meggyőző, mint a közelmúltban kóstolt Demeter Zoltán Furmint, de egyértelmű jel, hogy a tokaji furmint új ritmusra jár. Néhány évvel ezelőtt egy publikálatlan posztomban azt írtam, hogy „az elegáns furmint oximoron”. Egyre inkább örülök, hogy ez vázlatban maradt. Arról ugyan még nem vagyok teljesen meggyőzve, hogy beköszöntött az elegancia, de a tetszetős furmint már létezik. A szögletes, érdes, kőkemény száraz tokajiak napjai meg vannak számlálva. Talán. Continue reading “Új ritmus – Gizella Pince Furmint 2018” →