Chateauneuf-du-pape, nekem

Chateuneuf-du-Pape Franciaország és egyben a világ egyik leghíresebb borvidéke. Számomra az egyik legvonzóbb a hasonló sztárok közül (mint Pomerol, Montalcino, stb) – pusztán szubjektív okokból, egyszerűen így alakult (képtelenség több borvidéket közelről követni, hacsak nem főállásban foglalkozik ezzel az ember). Mai felkapottságát alighanem a parkeri kor amerikai szájra kalibrált, magas oktánszámú gyümölcsbombáinak köszönheti az appelláció (ahogy a csúcsborok nagy része is exportra megy), és bár szégyenletes módon én ezeket is szeretem, felfedező próbálkozásaimat mégis a tradicionális etalon megtalálása tüzeli.

Continue reading “Chateauneuf-du-pape, nekem”

Ajándéknak sem utolsó – Konyári Loliense 2016 Magnum

Felhasználhatósága korlátozott, de ha tartottak már kézben magnum palackot, akkor bizonyára ismerik az érzést, ami most engem is elkapott: de szeretnék egy ilyet. Vagy többet. Fogalmam sincs, milyen alkalomra tudnék másfél litert megnyitni egyetlen borból, de fülig érne a szám, ha magnumot kapnék ajéndékba.

Continue reading “Ajándéknak sem utolsó – Konyári Loliense 2016 Magnum”

Szamorodnit karácsonyra – vakteszt dupla diadallal

Egy ilyen kóstoló után feszegetnem kellene a kérdést, hogy ugyan mitől is más egy szamorodni, mint egy aszú? Léteznek-e a kettőt megkülönböztető stílusjegyek, felismerhető a borokról, hogy melyik melyik? Ha nem, akkor mi értelme két elnevezést használni? De én most inkább csak hátradőlök, elégedetten a tudattól, hogy szenzációs édes tokajikat kapunk megfizethető árakon.

Continue reading “Szamorodnit karácsonyra – vakteszt dupla diadallal”

Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016

Az Ostoros név hallatán nekem elsőre a hőskor Borbarátos olvasmányélményei jutnak eszembe. Egy bizonyos Kutyahegyi Zweigelt, ami olcsó mivolta ellenére meglepően jól szerepelt valamelyik teszten, és ami ezért akkor vonzónak tűnt. Másodjára meg az, hogy nem is tudom, létezik-e még ez a pincészet, régen kikerült már a látókörömből (az előítélet hangja: ha létezik, akkor egy lehet a hiperek alsó polcait arctalan borokkal elárasztó, számunkra érdektelen termelők közül).

Continue reading “Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016”

Könyvpremier: magyar borkalauz angol nyelven – Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide

Mit teszel, ha külföldi borkedvelőként Közép- és Kelet-Európa országait járva hiába keresed az útbaigazító irodalmat? Felfedezed magad a régiót és könyvet írsz belőle. De hagyom Matthew Horkey-nak, hogy szerzőként elmesélje a frissen megjelent Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide sztoriját.

Continue reading “Könyvpremier: magyar borkalauz angol nyelven – Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide”

Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide – new book on Hungarian wine

https://www.kickstarter.com/projects/exoticwinetravel/discover-hungarian-wine-a-visitor-friendly-guide

Visiting French wine regions? Tons of books are out there to help you. What if you are about to explore the uncovered part of the wine world, like Croatia or Hungary? Here is a helping hand: let me introduce you Exotic Wine Travel and the latest addition to their Visitor-Friendly Guide series, “Discover Hungarian Wine”. I caught up with Matthew Horkey, one of the two authors, to learn about the book and the motivation behind it. Continue reading “Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide – new book on Hungarian wine”

Édes vörös a sznobizmuson túl – Mas Amiel 2015, Maury AOP, Franciaország

Amikor az ember már rég túlvan azon, hogy szárazat kell inni, mert azt mondják. Már csak azért is akkor vesz ilyet, mert ez nem is annyira édes vörös, mint inkább rétegbor: nem valószínű, hogy kapni hasonlót Magyaroroszágon, felhajtása külön erőfeszítést igényel. Ez egy vin doux naturel, azaz nagyjából a portói (lásd Alföldi Merlot tavalyi írásait: Édes vörös első és második rész) francia rokona, hasonló technológiával készített, erősített bor.

Continue reading “Édes vörös a sznobizmuson túl – Mas Amiel 2015, Maury AOP, Franciaország”