Kősziklás Kékfrankos 2017, Neszmély

Kékfrankos egy nem éppen vörösboros vidékről. Ami azt illeti, érezni is, hogy fehérboros íz(le)léssel készült, tannintartalma csekély, sava annál hangsúlyosabb – éppen fordítva, mint ebben a színben szokás. Könnyedsége, szellős felépítése alapján akár kadarkásnak is titulálhatnánk, ha nem lenne szikár, kemény a savtól. Kissé húzós. Ami viszont érdekessé teszi, hogy a soproni frankosok egyediségét biztosító, egzotikus őszibarackos jegy bukkan fel aromái között (miután kiszellőztettük, nyitás után ugyanis eléggé fülledt), én ezzel még sehol máshol nem találkoztam. Érdekes darab, ha nem is igazán kiforrott még. Csak savtoleránsoknak. 4 pont, 2390 Ft (Borfalu Bortéka).

 

Fruit reinstated – Demeter Zoltán Tokaji Furmint 2017

Zoltán Demeter’s estate wine is cast in the mould of German rieslings and is a precise, linear furmint with unusually bright fruit flavours for the variety. The 8 gram residual sugar is beautifully integrated and is barely noticeable. Anyway, I have a penchant for the grey zone where dry meets off-dry and to my mind a Tokaj furmint without RS is like potato chips without salt. Continue reading “Fruit reinstated – Demeter Zoltán Tokaji Furmint 2017”

A gyümölcs visszahódítása – Demeter Zoltán Tokaji Furmint 2017

Demeter Zoltán birtokbora a rieslinges vonalat viszi, tisztaízű, egyenes, furmintnak feltűnően gyümölcsös. A 8 gramm maradékcukor szépen belesimul a bor szövetébe, ha külön nem figyelünk rá, észre sem vesszük. Én amúgy is szeretem ezt a félszáraz környéki szürke zónát, szerintem a tokaji furmint maradékcukor nélkül, olyan, mint sült krumpli só nélkül. Continue reading “A gyümölcs visszahódítása – Demeter Zoltán Tokaji Furmint 2017”

Kortárs zászlóshajó – Alheit Cartology 2014, Dél-Afrika

Ha kérdeznék, nálam még mindig tart a dél-afrikai fehérboros szerelem. Az újdonság varázsának fénye bármit képes ideig-óráig megszépíteni, ám amit csak addig találunk szépnek, azt aligha szeretjük igazán (én például a minimálkénes mozgalommal jártam így, a vonzalom tiszavirág életűnek bizonyult, majd heves ellenszenvbe csapott át). Continue reading “Kortárs zászlóshajó – Alheit Cartology 2014, Dél-Afrika”

Mit hoz 2019?

Jon Bonné (fotó: jonbonne.com)

2018-ban a forradalom kísértete még nem járta be Európát, még kevésbé a világot, de szakállát és szemöldökét már kifésülte, SZTK szemüvegét megtörölte és telefonjába bepötyögte az út koordinátáit. Jon Bonné szerint legalábbis ezt lehet kiolvasni abból a tényből, hogy minden korábbi rekordot megdöntve valamelyik oligarcha 558 ezer dollárt perkált ki egy palack 1945-ös Romanée-Contiért, miközben az alvégen a borpopulizmus, melynek a „természetes” bor a motorja, elérte a szökési sebességet. Ha mindez nem lett volna elég, a mélyben is aggasztó tektonikus mozgásokat érzékelt: a bor elveszítette kiemelkedő és egyedülálló kulturális jelentőségét az italok között (szerinte a mezcal, a szaké és öreganyám térde kalácsa fölzárkóztak hozzá). Continue reading “Mit hoz 2019?”

Csinos csontváz a szekrényből – Oremus Pinot Noir 2016

Ha valakinek a magyar pinot noir a fejlövése, akkor túl azon, hogy őszintén sajnálom, ezt a bort ostobaság lenne kihagynia. Több rubrikát ikszelhet be, mint amennyiért fizet: exkluzív, soha vissza nem térő alkalom, duplafenekű történettel, rejtélyes címkével, és a bor sem rossz, sőt, pinot noirként is értelmezhető. Continue reading “Csinos csontváz a szekrényből – Oremus Pinot Noir 2016”

Pretty skeleton in the cupboard – Oremus Pinot Noir 2016

Should you have a fixation with pricier Hungarian pinot noirs then this is not a bad choice to indulge in your obsession. It ticks more boxes than you pay for: a once in a lifetime chance to grab a limited edition Tokaj red with an intriguing background story and a mysterious label. The wine itself is actually perfectly servicable, and it even shows some Burgundy character which is more than one could say about most Hungarian pinot noirs. Continue reading “Pretty skeleton in the cupboard – Oremus Pinot Noir 2016”

Szerencsés kimenetelű kísérlet – Villa Tolnay Mozaik 2016

Burgundit bordóival összekeverni szégyen, de nem megbocsáthatatlan bűn (l. lábjegyzet). A pinot noir-ba cabernet-t keverő borászokkal azonban már a Code Napoléon is külön cikkelyben foglalkozott. És a francia határról ma is visszafordítják azt, aki a chardonnay-t rieslinggel keveri. Nem tudom, hogy van-e külön büntetési tétele, de hátrahőköltem, amikor megláttam, hogy a Villa Tolnaynál Burgundiát oltanak Loire-ra, tölgyet az amforára.  Continue reading “Szerencsés kimenetelű kísérlet – Villa Tolnay Mozaik 2016”