Értékálló – Homola Kékfrankos és Syrah 2017

Aránytalanul hosszú időt töltöttem már a kékfrankos elhelyezésével a saját bortérképemen, és lehet, hogy soha nem érek a végére. Szóval, a kékfrankos, az olyan, mint egy sangiovese, illetve olyan is, mint egy syrah, és kétségtelenül sokban hasonlít egy menciára, saját kronológiám szerint haladva. Amikor tizenvalahány éve a kékfrankisták első szecessziós szalonjában jártam, akkor még a bordói paradigmából való kirángatás és a burgundiba való átterelés volt a fő csapásirány. Fáziskéséssel ugyan, de ebben már utolértük Ausztriát. Continue reading “Értékálló – Homola Kékfrankos és Syrah 2017”

Bajnokok reggelire

Ha valaki még nem hallotta volna, a balatonfüredi Zelna borászat belépőszintű olaszrizlingje az idei Decanter World Wine Awards-on 97 pontot szerzett és platina érmet kapott. Emlékeim szerint ez magyar száraz borral csak egyszer fordult elő, a Figula Kövessel (60% szürkebarát, 40% olaszrizling). A siker értékét fokozza, hogy ezt nem 32500, hanem 1500 forintért árulták (a Lidlben, de teljes áron is csak 2000). Continue reading “Bajnokok reggelire”