St. Andrea-átvilágítás

Milyen a St. Andrea ma? Magam is alig akarom elhinni, de 18 évvel a „Stylist a présházban” című dolgozatom megírása után a St. Andrea továbbra is kísérletezik. Miközben zajlik a bársonyos nemzedékváltás, a kísérletező kedv változatlan hevességgel lobog. A címkék letisztultabbak lettek, a szortiment áttekinthetőbb, de nem szűkebb – a honlapból kiindulva most is 20-25 különböző bort készíthetnek. Nemhogy nem kóstoltam még, de nem is tudtam arról, hogy létezik St. Andrea pezsgő. Nem egy, három. Csupán bikavérből hetet számoltam össze. Continue reading “St. Andrea-átvilágítás”

Az év vörösbora – St. Andrea Áldás 2018

Magyar vörösbor még soha nem szerepelt a Decanter magazin “Az év borai” listáján (száraz is csak Tokajból (Gizella Barát Hárslevelű és Kikelet Kassai Hárslevelű)). Most az 50 vörös között, valahol a mezőny közepe táján felbukkant a 2018-as St. Andrea Áldás. Amikor először meghallottam a hírt, csak a fejemet csóváltam. Pedig nem blöff. Continue reading “Az év vörösbora – St. Andrea Áldás 2018”

Szép szekszárdi – Takler Bikavér 2016

Mintha egy tíz évvel ezelőtti borbemutatón járnék. Ez jutott eszembe májusban, az Aranyos Szekszárd barokk-barrik tölgyfaszörnyei között bolyongva. Optimista énem azt mondja, hogy csupán az aranyéremhez kell ez, de a borvidék valójában már biztos nem itt tart. Az üdítő kivételekből kiindulva hajlamos vagyok hinni neki.

Continue reading “Szép szekszárdi – Takler Bikavér 2016”