Slim fit – Heimann Barbár 2018

A Multivitaplex és a C-vitamin mellé, amit anyám gondosan kikészített minden reggelihez, nekem már kisiskolásként is Cavintont kellett volna szednem. Azóta a helyzet sokat romlott, így az ismétlési lehetőségek ellenére is csak 2011-ig tudok fejben visszalapozni a Barbár vintidzs csártban és az értékelés sem túl árnyalt: 2011 nagy, 2012 nagy, 2013 határeset, 2015 vékony, 2016 rendezetlen, 2017 nagy. Continue reading “Slim fit – Heimann Barbár 2018”

Beérett – Szeleshát November 2017

Rosta Krisztina, a Szeleshát borásza

Most, hogy már olvasható a „hazaiak a gyüttmentek ellen” teszt fehér fele, könnyebben érthető, hogy miért és mihez kerestem bordóias házasításokat (Szentesi, Schieber, SZM). Amikor kis költségvetéssel (a borbolt borszerdája sokat segített) hol ide, hol oda kaptam, teljesen kiment a fejemből, hogy két évvel ezelőtt már kóstoltam ezt a bort. Most sincs későn. Continue reading “Beérett – Szeleshát November 2017”

Zavartalan napsütés – Szekszárd 2017

A globális felmelegedés hatására a zeitgeisttal együtt rezdülő, instagram-kompatibilis borász egyre feljebb húzódik a domboldalon, kerüli a déli kitettséget, nem epilálja a fürt körül a lombot és iskolakezdéskor már javában szüretel. Magyar szempontból én továbbra is korainak érzem a félelmet az érettségtől, főként, ha vörösekről van szó, és még mindig tudok örülni a napfényes nyaraknak. Continue reading “Zavartalan napsütés – Szekszárd 2017”

Win-win – Vida Estve 2019

A cím teljes átverés, de nem szánt szándékkal. Szerintem, helyesen, lose-lose lenne, de amíg a win-win úgy-ahogy gyökeret vert a magyarban, addig ellentéte az angolban sem. És merem remélni, hogy a két üzleti fél – a Lidl és Vidáék – úgy érzik, hogy kölcsönösen jól jártak. A Lidl oldaláról ezt könnyebb elképzelni, a borászat és a borfogyasztó oldaláról annál nehezebb. Continue reading “Win-win – Vida Estve 2019”

A megtáltosodott bisztróbor – Sebestyén Indigó 2020

Bevallom, nálam sem a zweigelt, sem Sebestyénék nem futottak be nagy karriert. Egy-egy villanásra emlékszem, egyre homályosabban. Az Indigóra is csak baráti unszolásra szántam rá magam, mentségére legyen mondva: alacsonyra tett lécet régen ugrott át bor ilyen magasan. Az Indigó a megtáltosodott bisztróbor, a felnőtt gyümölcskoktél, a rágómentes beaujolais nouveau, a kigyúrt rozé. Continue reading “A megtáltosodott bisztróbor – Sebestyén Indigó 2020”

Nagykarácsony – ünneplő vörös

Legalább tíz éve forgattam a fejemben, most végre meg is szerveztem. Olyan borokat akartam kóstolni, amelyek az ünnephez méltóak, és képesek egy random család vagy baráti társaság legtöbb tagjának tetszését elnyerni. Az előszűrést magamra bíztam. Három szempont alapján válogattam: vörös legyen (ezt szeretik a legtöbben), magyar legyen (nehéz idők járnak), rangja legyen (nem elég jónak lenni, annak is kell látszani). A józanság jegyében a felső határt 10 ezer forintnál húztam meg. Continue reading “Nagykarácsony – ünneplő vörös”

A helyi fajták apostolai – Heimann-borok Jancis Robinsonnál

Jancis Robinson oldalán több, mint 20 ezer karakteres megaposztban ismertetik és méltatják a szekszárdi Heimann pince történetét és borait. Minden bizonnyal ez a leghosszabb és legalaposabb írás, ami valaha megjelent Heimannékról. A családon kívül a kékfrankos és a kadarka kap főszerepet, de szó esik Heimann Ágnes organikus kiskertjéről és lecsójáról is. A már jólismert kadarka-klón kísérlet után Heimannék most a kékfrankost – összesen harminc klónt, részben Ausztriából és Németországból – készülnek hasonló nyúzópróbának alávetni. „Az elmúlt 30–50 év a nemzetközi fajtákról szólt, de beláttam, hogy át kell térnünk a helyi fajtákra”, mondja id. Heimann Zoltán. Continue reading “A helyi fajták apostolai – Heimann-borok Jancis Robinsonnál”