Gizella Pince – a teraszok ura

Eső, eső, eső. Szilágyi László a beígért csapadékért imádkozik, a Szil-völgy frissen ültetett tőkéinek szüksége van a vízre. Ha nem esik másnap sem, akkor mehetnek kézzel öntözni, tartályból, tovább tetézve az ültetés költségeit (éppen elég, hogy átmenetileg őriztetni is kell a területet, nehogy lába keljen a dugványoknak – igen, nálunk ilyen dolgok történnek, a borásznak erre is gondolnia kell). Nyugaton már esett (a Pannon Bormustra díjátadójának napját írjuk), talán itt is szándékozik végre. (Másnap aztán rákezdett, nem is igen hagyta abba azóta).

László lelkesen meséli a hegyközségi választmányi fejleményeket: fiatalítás történt a választáson, “a minőségi oldal került túlsúlyba”. Végre elindulhat valami szervezkedés, ami a borvidéket a kívánt mederbe terelheti, talán a mustsűrítménnyel édesített boroknak is búcsút inthetünk a közeljövőben. Ami a Gizella borokat illeti, a valódi izgalmakat továbbra is a Szil-völgy termése tartogatja, mind a furmint, mind a hárslevelű kiemelkedő bor; 2011-ből én utóbbit, 2012-ből előbbit érzem meggyőzőbbnek. Aszú terén 2010 igazi meglepetéssel szolgál (és nem ez lesz az utolsó utunkon), a különböző, markánsan eltérő évjáratokat kóstolva azonban 2006 látszik kiemelkedni az utóbbi évek közül.

Szil-völgy Hárslevelű 2012
6 hónap használt hordó, 13,8%, 1 g/l maradékcukor, 6,2 g/l sav. Hűvös, ropogós illat, finom grüner jelleg; nagyon tiszta, kicsit még tutti-fruttis (ezt kinövik a Gizellák). Száraz íz, jó savak, de a korty végén mégis szélesebb, krémesebb. Puritán, nem áradó, nagyon fiatal még. ígéretes. 13 pont

Szil-völgy Furmint 2012
Visszafogott, primőr, kicsit még tutti-fruttis, de illatában fehér húsú őszibarackot, mandarint és citrusokat is érezni. Kerek, testes, de elég jó a sava és száraz. Furmintos, izmos, nem igazán érezni fásnak. 14 pont

Barát Hárslevelű 2012 minta tartályból, palackozás előtt
Intenzív és behízelgő. Kissé direkt, némi fa is gazdagítja, kóstolva is direktebb, kicsit szeszes, édeskés, húsos. 10 pont

Battonage Furmint 2011
Intenzív, friss, szőlős-citrusos, őszibarackos illat, jobban összeállt már. Texturája krémes, de eléggé száraz és élénk savú, egyszerre krémes és szikár. Inkább tartalmas, mint csiszolt, lehetne elegánsabb. 11 pont

Szil-völgy Hárslevelű 2011 (két napja nyitva)
Gyönyörű, fiatalos illat őszibarackkal, szőlővel és citrusokkal, finom zöldes árnyalattal. Moderált hárslevelűs illatos jelleg. Tökéletesen egyben van, elegánsabb, egyensúlyos, finoman sós-fanyar, nagyon tiszta. Fókuszált és feszes. A Kikelet Lónyaijának kifinomultságához azért nem ér fel, de abba az irányba mutat. 14 pont

Medve Furmint 2011
Kis hordós édesítés, direktebb, jellegzetes hordós furmintos világ (acélba vele (is)!). Szájban is intenzív, széles és krémes, tipikus szélesebb furmint. Ízes, de kissé szeszes és rusztikus. 9 pont

Szent Tamás Hárslevelű 2011
Szőlő és őszibarack, hárslevelűs virágos jegyek; aromatikus és üde. Száraz, széles, lágyabb, kicsit szeszes, tipikus, terjengősebb hárs. Erőteljes, testes, de száraz. 11 pont

Látomás cuvée 2011
1300 palack, botritisz nélküli late harvest. Fiatalos illatában édes gyümölcsök, furmintos alma, szőlő és grépfrútos fanyarság. Tetszetős, lendületes sav, kerekítő, gyümölcsöt hangsúlyozó édesség, ízre inkább őszibarackos. Finom. 11 pont

2012 botritiszes édes, hordóminta
Nagyon friss stílus, sok citrussal és nyers tölggyel, botritisszel. Tömény édesség és brutál jó sav, remek lendület. Még fás és kialakulatlan, de nagyon érdekes és ígéretes.

6 Puttonyos Aszú 2010
Nagyon friss, citrusos, abszolút modern aszú stílus, sok gyümölcs (felezett őszibarack) és sok botritisz, kis tea és méhviasz. Kóstolva őszibarack konzerv leve besűrítve, savval megtoldva. Sok botritisz, roppant intenzív és savas, de elbírja a savakat. Hosszú és tömény, nem a legcsiszoltabb, de roppant zamatos és erőteljes. 14 pont

5 Puttonyos Aszú 2006
Virágpor, gyömbér, aszalt ananász, kandírozott sárgák, rengeteg gyümölcs az illatban; abszolút modern aszú, illatos, fiatalos, tiszta, kevésbé botritiszes. Szájban csodás balansz, sűrű, de lazább szövésű textúra ragacsosság nélkül. Élénk, de integrált savak, elsőre nem is tűnik olyan savasnak, pedig bőven az. Kezd kerekedni. Nagyon hosszú, nagyon intenzív, az utóíz is hosszú, finom savakkal, órákig lehetne elemezni. Nem túlzó, nem túl sok, és ez előnyére válik. A 2008-as Kikelet szamorodnival még ez sem versenyezhet kifinomultságban, de igazán remek bor. 16 pont

6 Puttonyos Aszú 2008
Erősen botritiszes év. 170 g cukor. Tiszta fűszer és gyógynövény, a 2006-os után gyümölcstelen, bár valami aszalt sárgát mutat. Fenyő? Szájban robban, intenzív, élénk savakkal. Hosszú-hosszú. Savakra épül, bombasztikus ízű, pici kesernyével. 14 pont

6 Puttonyos Aszú 2007
Fiatalos illat rengeteg gyümölcssel, mindenféle sárgákkal, tömény, abszolút modern stíl, behízelgő, kicsit trópusis.Valami érdekes fűszer ausztrálboros izgalmat csempész bele. Szájban lágyabb és krémes, noha a végén érezni, élénk savú. Hedonista, brutál sűrű, intenzív, mindenből nagyon sok, majdnem túl sok. Lezúz. 15 pont

Erzsébet Pince

Az Erzsébet Pince alapvetően két dűlőre koncentrál, a Királyra és a Zafírra. Utóbbi a tarcali Henye-domb (a környéket uraló Szent Teréz-kápolnával a tetején) felső részén terül el, nagyjából a Mézes-Mály felett; egyfajta átmenet a mádi vulkanikus és a tokaji löszös talajok között. A területek megcsodálása után (a Király különösen megkapó, engem folyton az egri Nagy-Egedre emlékeztet) a róluk származó két bor vertikális kóstolása következik. A horizontális hasonlóság egészen elképesztő, az azonos évjáratok borpárjai látványosan egybecsengenek, amellett persze, hogy minden esetben a Király a nehezebb, mélyebb bor.

2011 magabiztosan emelkedik ki a sorból, ami nem meglepetés, inkább csak további megerősítés – ez minden idők egyik legjobb száraz tokaji évjárata és kész. Minden idők talán legrosszabb tokaji évjáratából, 2010-ből borvidék-szerte készült néhány szokatlanabb stílusú, az időjárás jegyeit magán viselő, ám remek aszú, az itt elénk kerülő hat puttonyos alapanyagában viszont mintha a cudar időjárás sem lett volna képes kárt tenni. Számomra ez a bor 2010 legnagyobb és legpozitívabb meglepetése.

Zafír vertikális (hárslevelű-furmint házasítás)

2012
Furmintos, érett almás, intenzív és tiszta illat pici hordóval. Jó sav, kerek, közepes test, száraz íz, furmintos karakter. 11 pont. Én speciel el tudnék képzelni még kevesebb fát a borban.

2011
Kissé pörkölt magvas, burgundis beütésű illat (hordó? enyhe redukció? a kettő együtt?), fiatalos. Kóstolva remekül egyben van, szuper és integrált a sav. Fineszes, elegáns. 2011 nagyságát hirdeti. 13 pont

2010
Fejlett, korosodó illat, ám nem oxidált, hanem klasszikus érési jegyeket mutat (ami nem feltétlenül általános magyar borokban). Lágy textúra (2010-ben almasavat kellett bontani), egységes, egyben van, kerek. Jól iható, az évjárathoz képest tisztességes munka, de azt tükrözi: ha nem is a rothadt szőlőt (mint rengeteg 2010-es), de érezhetően egyszerűbb, gyorsan fejlődő, már most pályája végén tart. 8 pont

2009
Kis palackbuké, pici grillázs, szépen, klasszikusan fejlődik. Kerek, finoman lágy, lassan már fogy a teste, lekerekedett. Drink now. 11 pont

Király vertikális

2012
Illatos, intenzív, szinte primőr, virágos és szőlős. Testes, picit lágyabb karakter, enyhén édeskés és szeszes is. 11-12 pont

2011
Pici viasz/agyag illatban, hasonlóság a 2011-es Zafírral, kis fa. Szájban ez is a remek integráltsággal kényeztet, savai szépek, élénkek, szintén beépülve. 14 pont

2010
Lassan már korosodik, az évjáratazonos Zafírral rokon aromavilág, viszont nagyon jók a savai és még jobban egyben van. 10 pont

2009
Már kezd mézesedni, mégis szinte fiatalos. Virágos, sárga gyümölcsös, kis fával és viasszal. Finoman lágy, sima, sav nem hangsúlyos, de emellett sem édes érzetű. Gazdag, krémes, kicsit több savval még jobb lenne. 12 pont

Kövérszőlő Late Harvest 2011
Banán, szőlő, behízelgő gyümölcs, semlegesebb karakter, mégis intenzív. Szimplán finom, korrekt a sava is, édes és zamatos. Egy laikusnak maga lehet az álom. 11 pont

6 Puttonyos Aszú 2010
2010-esnek nagyon tiszta, a botritisz (meglepően) nem hangsúlyos. Kandírozott citrusok, sárgadinnye, kis méhviasz, gyönyörű és igazán karakteres. Gyümölcsbomba, krémes, élénk, de nem metsző savakkal. Elképesztő gyümölcsözön, nem a botritisz vezeti. Szép egyensúly, nem tudom, hogyan hozták ki ebből az évjáratból. 15-16 pont

Eszencia 2003
Csipetnyi dugósság, de kár érte. Egyébiránt mézes, aszal barackos, gyömbéres, modern stílusú; olajosan sűrű, élénk, de nem éles, elég jól integrált savval. Kezd avaros jegyeket mutatni, intenzív és gazdag, de nem esetlen-hömpölygő.

Aszú pálinka
Törkölyös, szilvás illatában és ízében is, tetszik.

2012 Lunel
Friss muskotály zárásként. Visszafogott szőlős illat kis bodzavirággal, kerek test, száraz íz. Korrekt. 8 pont

Niklas Jörgensen borblogger társaságában négy, élményekben gazdag és pincelátogatásokkal degeszre tömött napot töltöttem Tokajban. Svéd kollégámmal tavaly is lezavartunk egy hasonló kört, de a kényszerűségből két naposra szabott mustrát szűknek találtuk. Idén kilenc termelőt céloztunk meg, és ehhez a helyszínen még hozzácsaptuk, ami szembejött.

Niklas valaha a borkereskedelemben dolgozott, majd főállását IT-ra cserélte, de a borokról természetesen nem mondott le. Két angol nyelvű blogot vezet: a winevirtuosity.com-on a kevésbé közszájon forgó, nagyobb figyelmet érdemlő borvidékekkel foglalkozik (Portugália, Görögország és Szicília gyakori szereplők, a listához immár hazánk is csatlakozott), a madaboutmadeira.org-on pedig a szintén mainstreamen kívül eső madeirával (innen már kitalálható, hogy ki is dugta az orrom alá azt a kuriózumnak számító terrantezt). Bár Szepsyt vagy a Királyudvart nem kell bemutatni neki, de tavaly járt először Magyarországon, természetesen Tokaj miatt (noha, hála Herczeg Ágnesnek, a Nagy-Egedet és Buttler birtokot is megnézhette, megnézhettük). Kíváncsian jött, fellelkesülve távozott, és most visszatért – a történet viszont itt ketté is válik, az ő benyomásairól amott olvashatnak a következő hetekben, az enyémekről pedig itt és most.

A terv az volt, hogy főleg a Tokaj városában elérhető borászatokra koncentrálunk, így aztán itt vertük fel főhadiszállásunkat. Elsőre meghökkentő, hogy a termelők krémjét célozva milyen kínálatból válogathatunk anélkül, hogy kimozdulnánk a városból. Könnyűszerrel megtölthetünk három napot is a rövid sétával megközelíthető célpontokkal, ez alól kivételt talán csak a Gizella pincészet képez, de még az sem vészes távolság. Az igényes borturizmus szempontjából ez komoly marketing-ütőkártyának tűnik, a kritikán aluli éttermi kínálatra azonban nem voltunk felkészülve.

Bennfentes tippként a Toldi nevét kaptuk meg, mint leginkább vállalható étterem, ahol a halászlé és pörköltek által lehatárolt kínálat már jelzi, mire számíthatunk. A nyolcvan fogást tartalmazó étlap láttán az az érzése támad az embernek, hogy itt az utóbbi harminc év szinte nyomtalanul röppent el: a szezonális ételeket hírből sem ismerik, a fagyasztóban viszont bizonyára minden rendelkezésre áll. De ez még mind semmi a kétszáz méterrel arrébb található másik vendéglátóipari egységhez képest, ahol érintetlen Kádár-korszaki miliő várja a betévedő turistákat.

Paulay Borház

Váratlan fordulat numero uno. Péntek késő délutáni érkezésünket követően a főtér környékén sétálgatunk, gyönyörködünk a még mindig kint lógó karácsonyi díszekben, és reménykedünk, hogy esetleg nyitva tartó igényes borbárra vagy pincére bukkanunk. Hasztalanul. A főtéren aztán az Erzsébet pincés Prácser Hajniba botlottunk, aki a Toldival szemközti utcában található Paulay borházat ajánlja, mondván, hogy késő estig nyitva állnak.

Az útbaigazítás után már könnyűszerrel odatalálunk, a gyülekező szúnyogoktól megrettenve végül a vonzó kerthelyiség helyett bent foglalunk helyet. A borlapon kb 5-6 bor, elsőként a kabart tartalmazó late harvesten akad meg a szemem, majd a lisztes fehérre alapozott másik édesen. Szentesi Jóskára kezdek el gyanakodni, de ezúttal nem az ő keze van a dologban.

Bodnár Linda és Hudák Péter (aki a Béres főborásza volt korábban) Tokaj régen termesztett fajtáival kísérleteznek; az apró, mindössze másfél hektáros birtokon legalább tucatnyit találunk ezekből. A belőlük készített Arborétum házasítás egyedi, érdekes karakterével könnyedén kiemelkedik a forgalmi tételek közül, nem kérdés, hogy ezt szeretem a legjobban. Ahogy belemelegszünk a beszélgetésbe, újabb és újabb borok kerülnek elő; a frissen palackozott kövérszőlő a legszebbek között van, amit a fajtából valaha kóstoltam, a lisztes fehér ki nem hozott első évjárata már fárad, a szintén frissen töltött 2012-esből pedig az Arborétum cuvée sajátos karaktere köszön vissza. Ezzel még szeretnék találkozni, kár, hogy nincs forgalmazójuk; boraikat csak helyben értékesítik.

Muskotály 2012
Vízszínű, primőr, kellemes bor jó savakkal.

Furmint 2011
0,0 g cukor, 13,5% alkohol. Részben újabb, részben régi hordókban érlelődött. Szimpatikus a szárazabb, nem szeszes irány, a fa viszont még így is kicsit erős – bár nem durva, de… itt van ez a ‘de’. Acélba vele!

Arborétum cuvée 2011
30% lisztes fehér, összesen 12 fajta van benne. Nem egy igazán komplex bor, de nagyon izgalmas és egyedi, teljesen más karakter, mint egy furmint vagy hárs; visszafogottabb illat, ízében is kimért, érdekes és nagyon csúszik. 12 pont

Verebes Cuvée 2011
Erő és intenzitás: a kabar hivalkodik illatában és ízében egyaránt. Elég direkt, harsog a többi édes mellett. Messze a legcombosabb, leggazdagabb bor itt, sava is remek, a törékenyebb Arborétum mégis vonzóbb. 11 pont

Kövérszőlő 2012 (még nincs forgalomban)
Frissen palackozva, készítői szerint nyúzott állapotban van. Akkor milyen lehet, ha formában van? A legszebb kövérszőlő, amit az utazás alatt kóstoltunk: vonzó, illatos, rendkívül friss, törékeny, traubisodás ízzel. Csúszik és karakteres. 12 pont

Kikelet

Tokajból ki kell mozdulnunk ezért a megállóért, de ez, azon túl, hogy megéri, még vonattal is könnyen megoldható. Tarcalra óránként közlekednek járatok, az út mindössze pár perc, és a vonatállomástól újabb 15 perces sétával már meg is érkeztünk a Kikelet birtokra. Stephanie-ék jelenleg 4,5 hektárnyi ültetvénnyel rendelkeznek, ezt 6-7-re szeretnék bővíteni, hogy biztos megélhetést biztosítson a családnak. Ugyan aszút is készítenek – nem is akármilyet –, a hangsúly mégis a száraz borokon és a szamorodnin van, utóbbi iránt az érdeklődés is egyre nagyobb manapság.

A kínálat egészét tekintve talán nem a Kikelet a legkonzisztensebb a nagy nevek közül, a legizgalmasabb édes, és részben száraz borral azonban itt találkoztam a négy nap alatt. Történetesen mindkettő hárslevelű, és mindkettő a Lónyai dűlőből származik: a 2011-es száraz és a 2008-as szamorodni. Közös még bennül az elegancia, a báj; a koncentráltság hajhászásán túllendülve kifinomultságukkal nyűgöznek le.

Farkas Furmint 2011
Ideális alkoholtartalom: 12,5%. Karakteres illat, nem újfás és nem is acéltartályos stílus; fanyar alma, citrusok. Hordóban erjedt. Gyönyörű sav, remek tartás, feszes, jó inni. 12 pont

Birtok Furmint 2011
Napok óta nyitva álló palackból. Kis hordófűszer, finom zöldes fanyarság. Fanyar, kissé fás, pici édességgel, nem olyan rendezett, mint a Farkas, és egyszerűbb is. 10 pont

Lónyai Hárslevelű 2011
Intenzív, fiatal, hársos, virágos, tiszta és izgalmas; halvány rózsás-traminis vonal is felbukkan illatában. Finesz és elegancia, mesés sav, szuper lendület, törékeny íz és visszafogott alkohol. Az egyik legjobb és legizgalmasabb száraz hárslevelű, stílus és kifinomultság terén messze túlmutat talán minden eddigi próbálkozáson. Fogyasztásra kész. 15 pont

Birtok Hárslevelű 2011
Citrusok, virágok az illatban. Karcsúbb, savhangsúlyosabb kivitel, száraz, picit cseres véggel. Közel nem olyan kifinomult, mint a Lónyai, kissé rendezetlen ráadásul. Jelenleg szigorúnak hat, időre van szüksége, egy évig nem néznék rá. Viszont tetszetősen puritán. 11 pont

Birtok Furmint 2011
Stephanie elégedetlen volt a fentebb említett palackkal, kinyitott egy újat: fűszeres-almás fás furmint-illat, a hárs után erőteljesnek hat. Jó sav, kis édesség, hordós, direktebb ízek, fanyar vég. Inkább áradó, mint csiszolt, és a fa még mindig lehetne kevesebb (lásd Paulay furmint). 11 pont

Kassai Hárs 2012, minta derítés előtt
Primőr, bodzás, tutti-fruttis illat. Szájban gyönyörű egység és arányok, hibátlan egyensúly, intenzív zamat és remek sav. Klasszis ígérete (14).

Váti Hárs 2012, hordóból
A lenti, igen hideg pinceágban kóstolva. Intenzív, illatos, gazdag és komoly, trópusi gyümölcsökkel, almával és citrusokkal. Egyszerre feszes és testes, keményebb, nem hedonista alkat. Ígéretes, de nehezebb bornak tűnik, talán nem lesz olyan kecses, mint a 2011-es Lónyai.

Váti Furmint 2012, hordóból
Szintén a hideg pincében. Furmintnak illatos, finom veltelinis zölddel. Gazdag, arányos, méretes testű, de jó savú, komoly ígéret.

Késői szüret 2009
Kevés botritisz volt ebben az évben. Illatos, virágos, egyenesen szőlővirágos! Csipetnyi méhviasz, valamiféle izgalmas, ausztrálos beütés (mentolos lenne? vagy a savanykás sárga gyümölcsök keltik ezt a benyomást?). Szájban könnyedebb, gördülékeny, már elég édes, még nem tömény/nehéz. Ízében kandírozott citrusok, trópusik. 12 pont

Szamorodni 2005
Wow. Intenzív, gazdag, izgalmas illat, kialakulóban levő palackbuké. Kapor, méz és némi avar, csodás. Szuper sav, bár tömény a bor, de nem ragacsos, élénk, de nem durva savakkal. Az ízek és a sav beletapadnak az ember szájába, és lenyelés után is csak jönnek és jönnek. Szuperhosszú. Áttetszőbb, egészen jól iható, mégis komoly. Nem annyira behízelgő, szinte nem is édes, haladóknak. 16 pont

Szamorodni 2008
Lónyai, 100% hárs. Fine wine. Valahol hárslevelűs, de nem igazán illatos. Fiatalos, nehezen szálazható/megfejthető, elegáns, komoly, friss és aszalt gyümölcsökkel az illatban. Komoly beltartalma mellett sem olajos vagy nehézkes, elegáns, egyensúlyos és izgalmas. Finesz és kifinomultság. 17 pont

6 puttonyos Aszú 2007
Szupergazdag, monumentális aszú, úthengerként megy keresztül az emberen. Nem böhöm, de nem egy fineszes bor (jó kérdés, hogy ilyen méretek mellett lehet-e egyáltalán az bármi is, ez örökös kételyem az ötputtonyos fölötti kategóriával kapcsolatban), a 2008-es szamorodni szerényebb paraméterei mellett is izgalmasabb, és nem kizárt, hogy értékesebb bor. Erre adnám a nagyobb pontszámot, de valahol azt tartom jobbnak – és hogy még tipródjak kicsit a dilemmán: vannak ritka pillanatok, mikor amikor végtelenül gazdag aszúra vágyom, mint ez. Illata fiatalos, nagyon tiszta és koncentrált, kaporral, naranccsal, aszalt fügével és fehér csokival. Kóstolva elképesztően krémes és intenzív, ízre őszibarack-eszencia. Jók a savai, de meleg aszúévjáratos arányokat mutat (krémes, nagyon gyümölcsös, nem savhangsúlyos), kifejezetten hedonisztikus. Nem tudom, hogy egy csúcsaszú-kóstolón meg tudná-e bármi is szorítani, az Oremust is beleértve. 16-20 pont

Basilicus Szőlőbirtok

Stephanie-val a dűlőket járva a közeli Mestervölgy, majd annak kapcsán a Basilicus is szóba került. Velük először idén, a furmint februáron találkoztam, a csúcsbort jelentő Mestervölgy furmintot azóta szerettem volna újrakóstolni. Egy telefon, és máris be lettünk protezsálva a kőhajításnyira található birtokra, ahol éppen a Borkultúra Központelső bevetése, a tesztlátogatás zajlott. Közel 10 hektáron gazdálkodik a projekt, a technológia egyelőre minimális, tíz éves Hétszőlő hordókban készül minden – nem óhajtanak komolyabb beruházásba fogni ezen a téren, amíg ki nem kristályosodik, milyen irányba is szeretnének elmenni a borokkal. Az egész paletta egységes, friss stílust képvisel, melyek közül ismét a Mestervölgyet éreztem kimagaslónak.

Egyszervolt 2011
Modern stílusú, friss bor gyümölcsös, savanyúcukorkás illattal, kellemesen fanyar ízzel. Korrekt egyensúly és lendület. 9 pont

Lapis 2011
Úgy tűnik, létezik házi stílus: ez is modern, tiszta és savanyúcukorkás. Izgalmas, élénk savakról szól, ezekre épül íze, száraz, szinte már szigorú. 12 pont

Mestervölgy 2011
Intenzívebb, gazdagabb illat, édesnek hat; trópusi gyümölcsös, citrusos és újfent finoman cukorkás. Kóstolva remek arányok, sav szépen illeszkedik a testbe, a textúra kiemelkedően sima. 14 pont

Mindenjó 2011
Őszibarackos-citrusos, tiszta, édes és könnyen érthető. 9 pont

Édes semmittevés 2011
Kövérszőlő. Illata mintha nem lenne makulátlanul tiszta, enyhe pocsolyás jegy tűnik fel benne, viszont kóstolva zamatos, jó savú és intenzív. Édes, de lendületes. 9-10 pont