Francia fölény – kis újbor szemle

Rajongok az újborért. Ez a kijelentés rögtön pontosításra szorul: az eredeti, Beaujolais-ban készülő verzióért, illetve, mint arra nemrég ráeszméltem, valójában még azon belül is kizárólag csak az igényes kézműves darabokért. Egy világ választja el ezeket az egyéb primőrök hadától.

A hazai felhozatalban még nem találkoztam stílusban, minőségben és élményben a franciákkal összemérhető produktummal (aki ismer ilyet, segítsen ki), bár Vylyanék Bogyóléje igazán jó szokott lenni a maga nemében. Idén viszont másokat próbáltam ki, például a Dúzsi Marcit (2019). Belemehetnék az alacsonyabb ár és a realisztikus elvárások összefüggésének fejtegetésébe, de a borban nem sok értéket sikerült találnom, csak éretlen szőlő zöld jegyeit és húzós savait (3 pont, 1500 Ft).

A Bodri Gúnár 2019 (1600-1900 Ft, Borfalu Bortéka, Selection.hu) már meggyőzőbb: ilyen lehetne a Marci, ha jól sikerült volna. Alacsony alkohol (11,5%), élénk, ropogós-savanykás gyümölcsök, leginkább zweigeltes karakter. Pillekönnyű és tanninmentesen lágy, ugyanakkor száraz és jó savú. Kellemes, hibátlan borocska, csak meglehetősen egyszerű (4 pont).

A franciákra kanyarodva, az Auchanban kapásból kétféle beaujolais nouveau-t is találtam, akciósnak titulált 1700 – eredetileg közel 3000 – forintos áron. Az emlegetett kézműves minőség jellemzően ilyen, kb. 9 eurós magasságban mozog (lásd a legnagyobb, dicséretet érdemlő hazai szortimentet a Bortársaságnál), így ezek már az áhított színvonallal kecsegtettek. Az Ohlala feliratú J.M. Aujoux Beaujolais 2019 pont olyan, mint amit a címke után várna az ember: harsány és művi. Itt esett le, hogy a szénsavas maceráció (rövid magyarázatért lásd a Beaujolais helyszíni szemlés írást), noha markáns, de távolról sem az egyetlen alakító tényezője a borvidéki stílusnak. Míg a beltartalom (intenzitás, zamatmélység, hossz) jócskán a magyar újboros szint fölött van, az illatot itt a mesterséges banán aroma és a tutti-frutti uralja, ami sokat ront az élményen (4,5 pont).

Az Auchan másik bozsoléja, a Domaine Du Perchoir Beaujolais Nouveau 2019 viszont nem hagy cserben. A szénsavas maceráció karaktere itt is megjelenik, de műanyag nélkül, hibiszkuszos-virágos jegyeket, extra élénkséget és játékosságot csempész a borba. Kifejezetten, és jó értelemben illatos tétel. Műfaján belül légies, a lendületes savaknak hála feszes, remek, vörösboros tanninnal. Áthatóan intenzív és lehengerlően zamatos, élmény inni. 5-6 pont és best buy (cca. 1700 Ft).

A Pierre-Marie Chermette pince Griottes nevű borát (üres palack a fenti fotón balra) minden évben megveszem. Számomra ez az etalon; azt hiszem, hogy soha nem fogok ráunni. Ez nem egy vékony és rövid, udvariasan bisztrósnak titulált primőr, hanem egy tartalmas vörös, ami szokatlanul vibráló és játékos. Sziporkázó zamatbomba. Szép a fekete cseresznyés, ibolyás illat is, de ízben szól igazán nagyot. Könnyed és simogatóan selymes, ugyanakkor rendkívül intenzív és gazdag, nyitástól finisig. Csodafinom, lehetetlen köpni (nem is sikerült, a másnap másnap lett). Rohanjanak érte, nem sokáig tart. 6 pont (élményileg 10) és jó vétel (3250 Ft, Bortársaság).
Hirdetések

Válasz