Tavaly tettem egy próbát a komolyabban árazott és ezért komolyabb szándékúnak gondolt magyar rozékkal. Az eredmény tükrében, azt hiszem, megbocsátható, hogy idén nagy ívben kerültem őket. A számítás bevált; lejjebb kell tenni a lécet és mindjárt minden második versenyző Szergej Bubkaként szárnyal. A viccet félretéve, összességében kellemesen csalódtam és a kármentőt sem kellett sűrűn üríteni.
Ez volt az a sor, amikor a fajélesztős tutti-fruttit kedves ismerősként üdvözöltem, ahelyett, hogy azonnal az óriás bögréért nyúltam volna. Olyan régen találkoztunk, hogy most erőlködés nélkül tudtam örülni, amikor felismertem a Girls on Film nyitó akkordjait. Ha jól kezdődik és ugyanúgy folytatódik és ugyanúgy végződik, akkor jó az egész, nem? Kisszerű piszkálódás lenne a monotonitást a szemükre hányni.
A szcenárió legyen az, hogy süt a nap, szomjasak vagyunk és a megoldást egy rozéban látjuk. Vizsgáztatói szempontból: ha oltja a szomjat, az illat OK, a korty frissít, nyelés közben a terroir vagy borhibák nem ütnek szöget a fejünkbe, akkor négyessel átment, ne raboljuk egymás idejét keresztkérdésekkel.
Sebestyén Rozé 2021
Színre nagyon halvány, illatban tutti-fruttis, epres, citrusos, kóstolva eleven, fanyar, egyszerű, jóízű. Ami lerontja a teljesítményt, az a sav: bolyong itt a rendszerben egy-két éretlen fürt, sajnos. 4 pont
Jásdi Rozé 2021
Színre siller, egyébként lazább vörösbor. Egyáltalán nincs rozé jellege, fanyar, tanninos, meggyes, fűszeres – én kékfrankos dominánsnak saccolom. Természetes, jó minőségű pályatévesztő. 4-5 pont mint bor, rozéként értékelhetetlen.
IKON Rozé 2021
Fura egy szerzet. Én legalábbis magyar rozéban biztosan nem láttam még 14,5-es alkoholt. Mondjuk, másfelet letagadhatna. De akkor is van benne egy nehézkes, édeskés, olajos, vaskos vonulat, ami a végén kesernyébe fordul, és ez fokozatosan amortizálja a tetszésünket. Minél hidegebben, minél nagyobb tempóban kóstoljuk, annál jobban fog ízleni. 4 pont
Konyári Rozé 2021
Előzetesen ezt a bort gondoltam a fő esélyesnek. Sokat nem tévedtem. Évek óta hozza a tutti-fruttis szabvány magyar rozé figurát, de olyan profin, tetszetősen és annyira jó savakkal, hogy lehetetlen haragudni rá. Jóízű, friss, kiegyensúlyozott. 5-6 pont
Pannonhalmi Főapátság Tricollis Rozé 2021
Minden tud, amit a Konyári és egy fokkal csiszoltabb, kerekebb, elegánsabb. A profin kimért maradékcukor szinte észrevétlenül segít ott, ahol kell. 6 pont
Kősziklás Pinot Noir Rozé 2021
Tavaly egy barátomnak köszönhetően végigkóstoltam az egész Kősziklás rozé választékot, és elég savanyúnak találtam. Ez korszakosan korrekt, még a tutti-fruttitól is megkíméltek és a fajta is felismerhető. Egyenes, tiszta, ugyanakkor aromaszegény és nélkülöz minden bájat. 4-5 pont
Bolyki Rozé 2021
Színes a címkéje. Tizenkettő egy tucat magyar rozé, tutti-fruttival, édességgel és silleres jelleggel. 4 pont
Etyeki Kúria Rozé 2021
Az Etyeki Kúria példásan megbízható borászat. Nem is tudom, hogy az elmúlt 5 évben kóstoltam-e tőlük átlag alatti bort (chardonnay-ban, kékfrankosban és merlot-ban pedig dobogósak itthon). Ez is hibátlan pályamunka, igaz, semmi különösebb becsvágyról nem árulkodik. A Konyári figurát hozza, egy árnyalattal szerényebb tehetséggel és meggyőző erővel. 5 pont
A végén még két külföldit bedobtam mérceként:
Chateau d’Esclans The Palm 2020
Az illat meglehetősen tompa. De aztán hibátlan. Kerek, krémes, csábító, finom. Semmi nem lóg ki, a szerényebb savakat, finom, barackmagos fanyarság segíti ki. A kulisszahasogatóan giccses címke mögött igényes tartalom rejlik (és ez nem hordós, mint a Whispering Angel). Ijesztően gyorsan eltűnik a palackból. 7 pont
Casa Rojo Haru Rosé 2020
Akciósan 5000 forint és remek a címkéje. De ennek semmi jelentősége, ha a főszerepet a dugóra bízzák, aki TCA szerepében mindenkit lejátszik a színpadról. Inkább nem mondok semmit.
You must be logged in to post a comment.