Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
Ha az ember valamit megszeret, az kissé olyan, mintha nevére is venné. Kritikusnak nem szerencsés állapot, ugyanakkor fontos jelzés, hogy maradt még benne gyúlékony anyag. A 2016-os Sabar Olaszrizlinget annyira szerettem, hogy egyrészt kartonszám fogyasztottam, másrészt féltettem: rosszul esett volna, ha rosszat olvasok/hallok róla. A 2017-es megengedi, hogy a féltésből kicsomagoljam magam. Continue reading “Házi kedvenc – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2017”
When you fall in love with something it’s a bit like adopting it. Not the best stance for a critic but I have comforted myself by the thought that it’s a sign of still being passionate about wine. I loved the 2016 Sabar Olaszrizling so much that not only have I emptied at least a dozen bottles over the last 18 months but I have also got protective about it: I was frightened by the idea that some people might diss it. The 2017 lets me out from this self-imposed cage of affection. Continue reading “Pet – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2017”
Az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok jogutódja is, meg nem is Csutorás Ferencnek. A nehezen megjegyezhető és nehezen dekódolható név mögött egyébként szép történet rejlik (a birtokról itt, a baráti összefogásról itt olvashatnak). Continue reading “Nem hal meg asztalnál – AÉS Egri Kadarka Superior 2017”
Ferenc Csutorás is one of the most exciting Eger winemakers. He is a living and breathing wikipedia of Hungarian winemaking and an honest and often critical commentator of his wine region. Almagyar-Érseki Vineyards and Winery is a revitalized and expanded successor to the family business, the result of three friends’ joint efforts. (You can find out more about the name here, and about the collaboration of like minds here). Continue reading “Trend-bucker – AÉS Egri Kadarka Superior 2017”
Ezt meg kell kóstolnom otthon is, gondoltam múltkori látogatásunkkor Losonci Bálintnál. A puding próbája mégicsak az otthoni fogyasztás – visszakóstolással, összevetéssel egyéb borokkal (ezúttal zömében beaujolais-k adták a kontextust). A lelkesedésem töretlen. Continue reading “Könnyűsúlyú pannon pinot referencia – Losonci Pinot Noir 2017”
Két rokonszenves bor a kosárnyi bükki mintából, amit a borvidék feltámasztásáért aktívan tevékenykedő Hajdu Roland – illetve a Terroir Bükk szövetség, melynek alapító tagja – jóvoltából kóstolhattam végig. “Rögzíteni a kiindulópontot”, ez ragadt meg bennem, mint fő motiváció a kartonyi palack küldése mögött. Continue reading “Bükk blanc”
A magyar chardonnay-t már felravatalozták, de senki nem siratja. Ha bevallom, hogy én még álmodoztam Kovászókról (St. Andrea) és Landordokról (Légli Ottó) – „a legjobb fehér fajta” honosítási kísérletének hajdani elitjéről -, azt fogják hinni, hogy a holdraszállást is élőben néztem. Ami azt illeti, a magyar chardonnay már annyi ideje halott, hogy kultsztárként bármelyik pillanatban feltámadhat. Continue reading “Surranópályán – Etyeki Kúria Chardonnay 2016”
Hungarian chardonnay is dead as dead can be. Long gone are the times when we were dreaming of Kovászó (St. Andrea) or Landord (Légli Ottó) the erstwhile elite of Hungary’s attempt to naturalize „the world’s greatest white variety”. Actually it’s so out of fashion that it may soon be back in fashion. Continue reading “Fashionably unfashionable – Etyeki Kúria Chardonnay 2016”
Amikor először megláttam, hogy a brit Guardian karácsonyi ajánlója az Ostorosbor pinot noirjával kezdődik, csak legyintettem. Na jó, el is olvastam, hogy mit írnak róla, de tekintettel arra, hogy a magyar pinot noirok évek óta csak bosszúságot okoznak, az Ostorosbor pedig mint borászat a térképemen sincs, így egy fejcsóválással napirendre tértem az eset fölött. Aztán ma reggel látom, hogy Jancis Robinson karácsonyi ajánlója szintén ezzel a borral kezdődik. Ezt már nem intézhettem el egy vállrándítással. A világ egyik legjobb magazinja – kezdőlapom tizenéve – és a világ egyik legtekintélyesebb borkritikusa nem tévedhet egyszerre ekkorát. Tegyük gyorsan hozzá, hogy maga a forgalmazó sem kispályás játékos, a brit „bortársaság”, a Wine Society szűrőin átmenni és kínálatába bekerülni rangot jelent. Continue reading “A 800 forintos egri pinot világkarrierje”
A modern magyar borászat egyik oszlopa, a “Szemelt Rizling” (ahogy eredetileg hívták) olyan, mint egy jó barát, mindig számíthatunk rá. A 2017-es nem hozza az előző évjárat acélos eleganciáját és botritiszes komplexitását, de ettől még megnyerő bor jó áron. Continue reading “Hosszútávfutó – Szeremley Rizling 2017”
You must be logged in to post a comment.