Robert Joseph, alias az Ördög Ügyvédje, 28 könyv szerzője és közel 10 éve egy dél-francia borászat társtulajdonosa. A nem éppen fantáziadús nevű Le Grand Noir 62 országban 3,8 millió palack bort értékesít, így minden okunk megvan feltételezni, hogy Joseph rabló/pandúrként töviről hegyire ismeri az iparágat. És most arra vállalkozott, hogy irgalmas szamaritánusként megosztja a világgal, hogy mi a teendő, ha drágábban akarjuk eladni a borunkat. Continue reading “Szeretnél árat emelni?”
Category:
Ne kapálj, ne gazolj, mentsd a bolygót, mentsd a szőlőt!
Amióta beleverték a fejembe, hogy amikor ingyen kínálnak valamit, akkor én vagyok az áru, gyanakvással méregetek minden win-winnek mondott helyzetet. És nem lepődnék meg, ha itt is lenne egy bazi nagy kétajtós szekrény beépített csontvázzal, csak nekem még nem szúrt szemet. Szóval, úgy tűnik, hogy a modern – posztmodern? premodern? paleo? – szőlészet és borászat merő költségcsökkentés és közben a természetet is mintha hájjal kenegetnék. Nem kell gyomirtózni, műtrágyázni, permetezni, nem kell kapálni, szántani, nem kell hordót, fajélesztőt vagy enzimet vásárolni. Vannak persze másfajta költségek, ökörszarv, cickafark, kamilla, méhhotel, madárodú, betontartály, amfora, napelem, villanypásztor és a többi, de a rezsicsökkentés – hosszabb távon – így is garantált. Continue reading “Ne kapálj, ne gazolj, mentsd a bolygót, mentsd a szőlőt!”
Alettával előzünk a kanyarban
Egy kedves barátom hátat fordítva brutálisan megterhelő ügyvédi karrierjének vett néhány hektár szőlőt Tokajban, aztán beiratkozott a Soósba és ezzel párhuzamosan egy nemzetközi bormarketing képzésbe. A képzés részeként nemrég Ausztráliában járt, ahol ámulatba ejtette a borászatok minden részletre kiterjedő figyelme, szakmai és turisztikai felkészültsége. Az ausztrál bor mélyrepülésének tárgyalása nem fért bele a tananyagba, és a terepszemle hangulatát sem rontották vele, de amikor magyarországi terveiről kérdeztük, akkor mondott valami olyat, ami akár az ausztrál Armageddon tanulságaként is felfogható: “arra kell készülni, hogy a rendkívüli események rendszeressé válnak”. Continue reading “Alettával előzünk a kanyarban”
A változás szele – három siller 2022-ből
Hagyományosan a nyár beköszöntével szokásom lefutni a kötelező kört a sillerrel (kapcsolódó poszt itt és itt), ami rövid és rendre azzal a konklúzióval zárul, hogy ezek a borok éppen annyira jók, amennyire elterjedtek (nem különösebben). A kirajzolódó minta: halvány illat, jellegtelen íz. Idén azonban fordult a kocka, valami végre történni látszik piros fronton.Magyar klasszikus – Pannonhalmi Főapátság Rajnai Rizling 2022
Az üzemszerű működés nem erősségünk és ezúttal is szégyenletes késésben vagyunk a nyári/őszi best buy-ajánlóval. A malmok azért őrölgetnek, noteszszinten már gömbölyödik a mezőny. Az ex-PAP (aktuálisan PFA) rajnaijának kijárna lassan egy életmű-díj, nincs még egy bor, ami ennyiszer ugrotta meg az ajánlási küszöböt. Elég sok magyart, még több németet kóstoltam az elmúlt hónapokban, így nyugodtan mondhatom, hogy továbbra sincs jobb tipp, ha széles körben kapható stabilan rieslinges rajnaira vágyunk. Continue reading “Magyar klasszikus – Pannonhalmi Főapátság Rajnai Rizling 2022”
Kiss Gábor Cabernet Franc 2022
Újabb állomás a villányi franc útkeresésében. Legalábbis ezt a bort kóstolva úgy tűnik, hogy napfényes, déli borvidékünkön is léteznek termelők, akik letértek a régen kitaposott ösvényről (aki még kapásból eszembe jut: Rácz Miklós Tamás, ill. amfórás kísérleteivel a Vylyan), és milyen jól tették. Continue reading “Kiss Gábor Cabernet Franc 2022”
Kortárs blaufrankisch – Prieler és Dorli Muhr
Az elmúlt néhány évben kóstolt, pár tucatra rúgó (nagyrészt saját beszerzés) osztrák kékfrankos felemás érzéseket hagyott bennem. Gyenge borral nem találkoztam, ám érdekessel sem elég gyakran. A többség a nemzetközi stílusként elhíresült irányzat gyermeke volt, mindent – hibát és erényt is – felülíró, (új)hordós köpenybe öltöztetve. Mintha csak a kétezres évek elejét taposnánk. Continue reading “Kortárs blaufrankisch – Prieler és Dorli Muhr”
Fordult a lepkeprés – Josep Grau
Nem rabolom drága olvasóink drága idejét, ha kóstolták a tavalyi párost, és tetszett, akkor nincs okuk kihagyni az ideit, ha nem kóstolták, mire várnak. Az évjáratváltás fényében kidomborodott ez meg az, de az alapképlet változatlan: egy Burgundia-rajongó kesztyűs kézzel és spontán erjesztéssel kihozza a maximumot az öregtőkés garnachából és cariñenából. Continue reading “Fordult a lepkeprés – Josep Grau”
Bor a lakatlan szigeten
Az újdonsült master of wine megtapasztalta, hogy milyen az Égei-tenger partján vizespohárból, tét nélkül, saját örömére bort inni. A misztikus egyesüléssel záródó útirajz és tömörített fejlődésregény szűk szakmai körökben heves bólogatást és szapora kalaplengetést váltott ki. Aki legalább középszinten bírja az angolt, ne kéresse magát, olvassa el az eredeti szöveget (másokhoz hasonlóan, én is nehezen térek napirendre afölött, hogy lengyel létére, Bonkowski irodalmi szinten ír angolul). Continue reading “Bor a lakatlan szigeten”
Bordeaux-t savazzák
A jóisten ismét beavatkozott, Bordeaux-ban 2022 is annus mirabilis. A borászok legyőzték a papírformát, amit nem sikerült a szőlőben kivédekezni, azt okos taktikával pótolták az öltözőben. Nyáron tombolt a hőség, dúlt az aszály, a déli fertályon még bozóttüzek is pusztítottak, a borokban mégis fiatalos lendület párosul a teljes érettség gyümölcséhez. Az en primeur kampány végén leborult a sajtó, magasztalják a teremtőt, zúgnak az orgonák, harsognak a trombiták. Continue reading “Bordeaux-t savazzák”
You must be logged in to post a comment.