Amikor borászok azt mondják, hogy boruk a terroir kifejeződése, akkor kb. úgy járnak el, mintha a feleségem azt mondaná, hogy mostantól a hozzám intézett kérdésekre ő fog válaszolni: a legnagyobb jóindulat, empátia és 25 év együttlét ellenére is előbb-utóbb dühösen ráznám a fejemet a háttérben. A szőlővel betelepített domboldal is valami ilyesmit mormolhat magában: „Ugyan már. Ez nem én vagyok. A vízelvezetés a te ötleted volt, a furmintot te választottad, a rövidcsapos metszés a te ötleted volt, a fattyazást te csinálod, rézgáliccal te permetezel, a sorközt te kaszálod. Szóval, ne csinálj már úgy, mintha itt minden rólam szólna!” Continue reading “Mennyi terroirt kérsz a poharadba?”
Trófea a perifériáról – Chateau de Fauzan Minervois 2018
Minervois-hoz az Auchan és a Vignobles Jeanjean hozta meg a kedvemet. Jellemzően dél-róni fajtákkal dolgoznak, grenache, syrah, mourvedre és carignan. A változatos domborzati viszonyok miatt hiba volna nagyobb ívű általánosításokba bocsátkozni, de, mint Languedoc általában, ez is kiváló vadászterület a nagy áruházláncok által felbérelt master of wine-oknak (és összehúzott nadrágszíjjal élő kelet-európai kispolgároknak). Continue reading “Trófea a perifériáról – Chateau de Fauzan Minervois 2018”
Az én kis lugasom – Clos de Los Siete 2016
Az ember, mint egy lugasépítő madár, folyamatosan azon dolgozik, hogy kacatokból összedobjon egy Place de l’Étoile-t Diadalívvel a közepén. Ez a kacatkonstrukció állítólag személyiségünk tükre, és aki ismeri a lélek anatómiáját, az diadalívünket szemügyre véve egyenesen a vesénkbe lát.
Continue reading “Az én kis lugasom – Clos de Los Siete 2016”
Vakok között Sólyomszem – Folly Arborétum Boróka 2018
Szüleim a közelmúltban megleptek egy 2 literes, koronazáras Nyári Ödön Olaszrizlinggel. Néhány éve már kóstoltam ezt a folyóborszerűséget, akkor is briliáns volt, most is lenyűgözött. Nemcsak azért mert 1800 forint a pincénél, hanem mert megmutatja, hogy milyen az olaszrizling pőrén (szerintem). Az élménytől megrészegülve vettem egy kiskartonnyi olcsóbbnak mondható bort innen-onnan. Azt reméltem, hogy amennyiben Nyári Ödönnek sikerült 675 Ft/palack áron ilyen remek bort készítenie, akkor nem irreális elvárás, hogy háromszor ennyiért kereskedelmi forgalomban is adjanak jó alapbort. Continue reading “Vakok között Sólyomszem – Folly Arborétum Boróka 2018”
Hawkeye in the Land of the Blind – Folly Arborétum Boróka 2018
A few weeks ago I received a 2 liter crown capped bottle of Ödön Nyári’s Olaszrizling from my parents. Some years ago I had great fun with this Badacsony bulk wine and this time was no different. On the one hand, it’s ridiculously cheap (5 euros ex cellar), on the other hand it’s a prime example of pure, unadorned olaszrizling. Emboldened by the experience I bought a mishmash collection of relatively cheap Hungarian wines. My hope was that if Ödön Nyári can offer a classy white for 2 euros/0.75 bottle, then it can’t be beyond well-established names to produce something similar for 3 times more. Continue reading “Hawkeye in the Land of the Blind – Folly Arborétum Boróka 2018”
Mellbedobással győz – Bodegas Eco “Talento Eco” Monastrell 2018
Az Al-muvedre egy igazán remek 10 euró alatti vörös, egy újvilágtól rettegő borkedvelőnek biztosan ezzel próbálnám bemutatni, mi is az a monastrell, a konkurencia azonban versenyképesebb terméknek tűnik a Talento Eco képében. Continue reading “Mellbedobással győz – Bodegas Eco “Talento Eco” Monastrell 2018″
Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018
Continue reading “Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018”
Új ritmus – Gizella Pince Furmint 2018
Kevésbé meggyőző, mint a közelmúltban kóstolt Demeter Zoltán Furmint, de egyértelmű jel, hogy a tokaji furmint új ritmusra jár. Néhány évvel ezelőtt egy publikálatlan posztomban azt írtam, hogy „az elegáns furmint oximoron”. Egyre inkább örülök, hogy ez vázlatban maradt. Arról ugyan még nem vagyok teljesen meggyőzve, hogy beköszöntött az elegancia, de a tetszetős furmint már létezik. A szögletes, érdes, kőkemény száraz tokajiak napjai meg vannak számlálva. Talán. Continue reading “Új ritmus – Gizella Pince Furmint 2018”
New Beat – Gizella Furmint 2018
Though not quite as convincing as the recently tasted Demeter Zoltán Furmint, to my mind this is still another obvious sign that Tokaj Furmint is marching to a new beat. Hopefully, the days of cumbersome, unapproachable, tough as nail Furmints are over. Continue reading “New Beat – Gizella Furmint 2018”
Win-Win – Riesling 2018
A 2018-as szüret után Németországszerte örömtüzek gyúltak. Valóra vált minden borász álma: nászra lépett az außerordentlich ertragreich az ausgezeichneter Gesundheitszustanddal. Minden lehetséges fórum és szakértő vásárlásra ösztökél, az egyetlen kivétel az, akit személyesen is ismerek. Fenntartásainak súlyát növeli, hogy Rieslingország szívében lakik és fogmosáskor is rieslinggel öblöget. Ám bármennyire adok is a véleményére, szó sem lehetett arról, hogy mintavétel nélkül menjek el egy ilyen évjárat mellett. Continue reading “Win-Win – Riesling 2018”
You must be logged in to post a comment.