Unhappy end – Csopaki Kódex 2018

~ Alföldi Merlot

2018 on paper looked anything but promising for great whites. A rather short growing season coupled with sustained summer heat is usually a recipe for disaster, resulting in flabby, bland, sometimes tart wines. However, the handful of 2018s I have tasted so far seemed charming and inviting. So, I approached the 2018 Csopak Kódex wines with a cautiously optimistic mindset. With the moderate alcohol stipulated in the Kódex regulations heavy and heady were out of the question but that still left the door open to dullness.   Continue reading “Unhappy end – Csopaki Kódex 2018” →

Hamvas báj – Balassa Tokaji Furmint 2018

~ Alföldi Merlot

Ahol Szilágyi, ott Balassa, és fordítva. Nekem ugyan fogalmam sincs, hogy a vektorok hogyan erősítik vagy oltják ki egymást, de a korreláció ténye nyilvánvaló, és ezúttal mintha borban is megnyilvánulna az együtt járás. Ez a Balassa Furmint ugyanis a Gizella Furmint tükörképének hat: hasonló jelleg, egyensúly és minőség. Viszont 25 százalékkal olcsóbb. Continue reading “Hamvas báj – Balassa Tokaji Furmint 2018” →

Kikóstolod-e a champagne-t? – Kreinbacher Brut Classic 2016

~ Alföldi Merlot

Hardcore champagne-osok körében nincs nagyobb szentségtörés, mint champagne-t lepezsgőzni, vagy pezsgőt felsámpányozni. Cavát, crémant-t vagy limoux-t velük egy lapon említeni vegytiszta prolitempó, vagy minimum a parvenüség minősített esete. Hiába palackos erjesztésűek azok is, a fogantatás hasonlósága nem változtat a lényegen: a legrosszabb champagne is jobb, mint a legjobb nem-champagne. Tudom, hogy ezzel a beismeréssel rögtön a homlokomra tetováltam a prolibizonyítványt, de többször megfordult már a fejemben, hogy ez a felsőbbrendűségi tudat vajon érzékszervi alapon is igazolható-e. Continue reading “Kikóstolod-e a champagne-t? – Kreinbacher Brut Classic 2016” →

Búcsúszimfónia – Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2017

~ Alföldi Merlot

Haydn József volt a bécsi klasszika Buster Keatonja. Fapofával előadatott tréfái közül a legpimaszabb talán a 45. Fisz-moll szimfónia: az utolsó tételben kiürül a színpad, a zenekar tagjai sorra eloltják a kottát megvilágító gyertyát és távoznak, végül csak két hegedűs marad, akik halkan ismételgetik a záró motívumot. A hosszúra nyúlt fesztiválszezon után hazavágyó udvari zenészek óhaját Haydn ezzel a burkolt üzenettel tolmácsolta Esterházy Miklósnak (a herceg szerencsére vette a lapot). Continue reading “Búcsúszimfónia – Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2017” →

Farewell Symphony – Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2017

~ Alföldi Merlot

Papa Haydn was the Buster Keaton of Viennese Classicism. Of all the examples of his deadpan humor none is more cheeky than his Symphony no. 45 in F♯ minor: as the final movement progresses towards its conclusion the musicians snuff out their candles on the music stands and leave the stage one by one until just two violinists are left to quietly repeat the closing motif. After a protracted season at Nicolaus Esterházy’s summer palace the musicians longing to return to their families asked Haydn to intervene who then decided to convey their wish through music (luckily the Prince got the message). Continue reading “Farewell Symphony – Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2017” →

Feltámasztott múlt: a csókaszőlő. Szentesi interjú és mini vertikális.

~ Németi Zoltán ~ 1 Comment
Csókaszőlő Nadapon, Szentesi József ültetvényében. Fotó: Kovács András (Borrajongó)

Vertikálisokat taglaló sorozatunk következő szereplője egy olyan bor, ami még csupán bontogatja szárnyait, de történelmet készül írni. A borfogyasztó világ figyelmét helyi fajtákkal nyerhetjük el, és valljuk be, vörösben nem erősek a lapjaink (a kékfrankos és talán a hisztis kadarka rejt potenciált). Mára gyakorlatilag letűnt régi fajták feltámasztásával aduászokat kaphatunk kezünkbe Szentesi Józseftől – többek között a csókaszőlőt.

Continue reading “Feltámasztott múlt: a csókaszőlő. Szentesi interjú és mini vertikális.” →