Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
Magyar vörösbor még soha nem szerepelt a Decanter magazin “Az év borai” listáján (száraz is csak Tokajból (Gizella Barát Hárslevelű és Kikelet Kassai Hárslevelű)). Most az 50 vörös között, valahol a mezőny közepe táján felbukkant a 2018-as St. Andrea Áldás. Amikor először meghallottam a hírt, csak a fejemet csóváltam. Pedig nem blöff. Continue reading “Az év vörösbora – St. Andrea Áldás 2018”
Tamlyn Currin Caroline Gilby trónjára tör. Gyors egymásutánban a harmadik cikke jelenik meg magyar borvidékekről és borászatokról. Számomra rejtély, hogy a meglátogatandó pincéket milyen algoritmus sorsolja ki – Somlót pl. egyetlen borászat képviseli: Kolonics Károly, Sopront szintén: a Pfneisl nővéreké, Villányt kettő: Gere Attila és a Heumann-család –, ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy szorgosan jegyzetel és nagyvonalúan pontoz. Egerben a szokásosnál nagyobbat merít, igaz, a választás logikája itt is fuzzy: Tóth Ferenc, Kovács Nimród, Ostoros és St. Andrea. Continue reading “Eger, a legendák, csillagok és szentek földje”
Egert az ág is húzza. Nekem legalábbis úgy tűnik, hogy szinte leestek a térképről. Nem ismerek senkit, aki az előző évtizedben nagy névnek számító Gál Tibor, Thummerer Vilmos, Vincze Béla, az Orsolya Pince vagy Pók Tamás borait ma is inná. A nagy felforgató, Bukolyi „Gróf Buttler” László kiesett a képből, és vele talán elenyészett az a felhajtó erő is, ami mindenkit magasabb fordulatszámra kényszerített. Aztán ott van a pincedoh-mizéria, amiből nem könnyű kimászni. Continue reading “Szorongó-borongó – St. Andrea Merengő 2016”
Ajándék egy baráttól, aki szintén ajándékba kapta. Ettől egyszerűbben legfeljebb helyiek juthatnak hozzá Bolykiék válogatás kékfrankosához, lévén csak a pincénél kapható.
Continue reading “Bolyki “az Óperencián innen” Kékfrankos 2016″
Az Ostoros név hallatán nekem elsőre a hőskor Borbarátos olvasmányélményei jutnak eszembe. Egy bizonyos Kutyahegyi Zweigelt, ami olcsó mivolta ellenére meglepően jól szerepelt valamelyik teszten, és ami ezért akkor vonzónak tűnt. Másodjára meg az, hogy nem is tudom, létezik-e még ez a pincészet, régen kikerült már a látókörömből (az előítélet hangja: ha létezik, akkor egy lehet a hiperek alsó polcait arctalan borokkal elárasztó, számunkra érdektelen termelők közül).
Continue reading “Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016”
A St. Andrea korai chardonnay próbálkozásai hírhedten fásak voltak. Nem tudom, hogy ezek a borok kijutottak-e valaha a tölgyrengetegből. Feltételezem, hogy nem, mert a chardonnay-t hosszú évekre törölték a menüről. Ha jól dekódolom, akkor 2016-ban bukkant fel újra, mint kis szériás különlegesség. Így utólag nehezen tudom összerakni, hogy mi járhatott a fejemben, amikor a „Sommelier Collection”-t kiválasztottam: nosztalgia vagy a kiváló Etyeki Kúria után feltámadt hurráoptimizmus vagy csak az átkozott kíváncsiság? Continue reading “Karambol – St. Andrea Chardonnay „Sommelier Collection” 2018”
St. Andrea’s early attempts at chardonnay all got lost in the Hundred Barrel Wood. Unfortunately I have no idea whether they have ever managed to escape from the dark forest. I suppose not because for many years there was no St. Andrea Chardonnay. In retrospect I struggle to justify my choice: was it nostalgia or baseless optimism (after the excellent Etyeki Kúria) or just foolhardy curiosity that led me to the „Sommelier Collection”? Continue reading “Collision course – St. Andrea Chardonnay „Sommelier Collection” 2018”
Az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok jogutódja is, meg nem is Csutorás Ferencnek. A nehezen megjegyezhető és nehezen dekódolható név mögött egyébként szép történet rejlik (a birtokról itt, a baráti összefogásról itt olvashatnak). Continue reading “Nem hal meg asztalnál – AÉS Egri Kadarka Superior 2017”
Ferenc Csutorás is one of the most exciting Eger winemakers. He is a living and breathing wikipedia of Hungarian winemaking and an honest and often critical commentator of his wine region. Almagyar-Érseki Vineyards and Winery is a revitalized and expanded successor to the family business, the result of three friends’ joint efforts. (You can find out more about the name here, and about the collaboration of like minds here). Continue reading “Trend-bucker – AÉS Egri Kadarka Superior 2017”
You must be logged in to post a comment.