Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
Minél több pezsgőt iszom, annál inkább érdekel a buborék minősége. És tartóssága. A buborékképződés fizikáját távolról sem ugató halandóként csodálattal tölt el, hogy a pezsgők akár dugó nélkül is képesek valamennyit megóvni a pezsgésből. Hűtve, légmentesen zárva pedig meghökkentően sokat. Continue reading “Kanalat a pezsgőbe, pókhálót a vérző sebre”
Champagne és spórolás, ennek a két szónak egy mondatban, sőt, egy lapon sem lenne szabad szerepelnie. Ahogyan az olcsó burgundi oximoron, és aki kockáztat, üres medencébe ugrik fejest, úgy aranyszabály, hogy olcsó buboréknak híg a leve. A szaksajtó legalábbis ezt sulykolja. Szerintem azért akadnak kivételek. Continue reading “Champagne-t olcsón az Auchanból”
Amikor robbant a hír, hogy nagy a magyar siker, akkor az egyik lobogókkal felpántlikázott kiskirályfi, aki név szerint szerepelt a hírekben, merthogy megjárta London városát és elhozott egy pálmát, a Kreinbacher Prestige Brut volt. Mondjuk, az állam nem esett le a hír hallatán: aranyat, minimum, nyer minden évben, viszont apropóként kapóra jött, hogy a hozzánk látogató MBTBD és UPHE házaspárokat egy társas feladvánnyal szórakoztassuk. Molnár B. Tamás legendás savbarát és buborékfogyasztó, és jobban belegondolva, tulajdonképpen mindannyian átestünk már a saját pezsgőfordulatunkon. Continue reading “A jó buborék – Kreinbacher Prestige Brut”
Könnyű lenne elragadtatni magunkat, és miért is ne tennénk. Egy átlagos cavához vagy ne adj’ isten proseccóhoz mérve a Kreinbacher pezsgők erényei látványosan kidomborodnak. Technológiailag magabiztosak, tisztaízűek, üdítően lendületesek és még világbajnokok is. Continue reading “Nem mind szobor, ami domborodik – Kreinbacher-körkép”
A tartósan dadogó import okozta ellátási zavarok idején ritka öröm, amikor egy best buy újra becsenget. Utolsó találkozásunk óta árban magára szedett 12,5 százalékot, de hát ez van, amikor a forint a hrivnyával versenyez. Az utóbbi időkben sokat kísérleteztem cavákkal, proseccókkal és magyar pezsgőkkel, de számomra nem kétséges, hogy a legjobb kvázi-champagne-ok továbbra is Franciaországban készülnek. Continue reading “Az óriásölő visszatért – P-M Chermette Crémant de Bourgogne Brut NV”
Hardcore champagne-osok körében nincs nagyobb szentségtörés, mint champagne-t lepezsgőzni, vagy pezsgőt felsámpányozni. Cavát, crémant-t vagy limoux-t velük egy lapon említeni vegytiszta prolitempó, vagy minimum a parvenüség minősített esete. Hiába palackos erjesztésűek azok is, a fogantatás hasonlósága nem változtat a lényegen: a legrosszabb champagne is jobb, mint a legjobb nem-champagne. Tudom, hogy ezzel a beismeréssel rögtön a homlokomra tetováltam a prolibizonyítványt, de többször megfordult már a fejemben, hogy ez a felsőbbrendűségi tudat vajon érzékszervi alapon is igazolható-e. Continue reading “Kikóstolod-e a champagne-t? – Kreinbacher Brut Classic 2016”
Az élet apró örömei közé tartozik a hétköznapi pezsgőfogyasztás. A fészbukos influenszerek sámpány mámorát elirigyelve én is rákaptam az ezerforintos teszkó kávára. A Tejútrendszer legjobb vétele teljes áron is csak 1300 forint, de rendszeresen ezer alá viszik, így reális problémafelvetés, hogy irsai olivérrel vagy inkább habzó hájlájffal akarunk megágyazni a vacsorának. Mielőtt végleg meggyőztem volna magam, hogy nekem már nem is kell a sámpány, gondoltam, kipróbálom, hogy mire megy a szegényember sámpánya (Crémant de Bourgogne) a szegényember kremanjával (Cava Brut). Continue reading “Nem kell mindig champagne – P-M Chermette Crémant de Bourgogne Blanc de Blancs”
You must be logged in to post a comment.