A tavaly nálunk nagyot ment Barta Öreg Király dűlős furmint egyik édes változata (legalább kettő létezik). Újabb kimagasló tokaji. Continue reading “Tokaji nemes – Barta Öreg Király Dűlő Késői Szüretelésű Furmint 2018”
Tag: tokaj
Lehet egy bor erkölcstelenül drága?
Valószínűleg nemcsak nekem szúrt szemet, hogy Szepsy István 180000 forintos aszúval jelent meg a piacon. Tekintettel arra, hogy a borászlegenda súlyos eladási gondokkal küzd – a 2018-as évjárat beragadása miatt pl. az 2019-es évjárat száraznak szánt borait lepároltatta -, a parcellaválogatott aszúk árazása nemcsak szemet szúr, hanem szöget is üt a fejbe. És ha ehhez hozzávesszük Tálos Attila közelmúltban adott interjújának azt a kitételét, hogy a Bortársaság évente kb. 300 palackot ad el a 30000 forintnál drágább borokból, akkor be kell ismernem, hogy teljesen elveszítettem a fonalat. Ez valami agyafúrt üzleti mesterfogás? Ha nem fogy, adjuk drágábban? Készletsöprés szenzációs árakkal? Continue reading “Lehet egy bor erkölcstelenül drága?”
Visszaadni valamit a helyi közösségnek – Bott Pince Bodrogkeresztúr
2020 januárjában jelent meg Jancis Robinson oldalán a felhívás, amely a fenntarthatóság témakörében borászati témájú pályamunkák írására szólította az érdeklődőket. A július végén indult sorozatban összesen hat magyar érintettségű cikk jelent meg (Franz Weningerről ketten is írtak). A Tokaj Kalauz és a Táncoló Medve szerzője, Ripka Gergely három írással nevezett, és mindhárom adásba is került (Homonna Attila, Bott Judit, Szóló Pince). Az alábbiakban a Bott Pincéről írott esszéjének fordítását olvashatják. Continue reading “Visszaadni valamit a helyi közösségnek – Bott Pince Bodrogkeresztúr”
Szepsy István: “csoda hogy életben vagyunk”
Szepsy István egy nagyon súlyos időszak után lábadozik, reméljük, hogy minél hamarabb eljut a teljes felgyógyulásig. Tudomásom szerint ez az első interjú, amit azóta adott, hogy átesett egy stroke-on, gyomor- és nyombélfekélyen, végül egy sérvműtéten. A gondolatait mindig érdekesnek találom, ami nem jelenti azt, hogy egyet is értenék velük. Azt például soha nem értettem, hogy miért izgatja ennyire az árazás, és most sem fér a fejembe, hogy a forgalom drámai visszaesése hogyan egyeztethető össze az áremelési rekordkísérletekkel. Olvassák el az egész interjút, van benne jó néhány megfontolandó és meghökkentő megállapítás. Nálam ez a Top 10: Continue reading “Szepsy István: “csoda hogy életben vagyunk””
Mesés tokaji – Orsolyák Attila szárazai
“Bevallom, az Orsolyák boroktól ájultam el egyedül a rendezvényen. Azt csak elmélyedésre alkalmasabb körülmények között megejtett kóstolás után merném kijelenti, hogy valóban olyan szenzációsak, mint amilyennek a bemutatón tűntek, de ezeknek a fehéreknek olyasféle varázsuk van, mint néhány régi nagy Ráspi bornak a 2003-2006 körüli hőskorszakból” – egy ilyen, ámbátor óvatoskodó vallomás után sejthetik, hogy a történet itt nem ér véget.
Megéri a pénzét – Gizella Tokaji Furmint/Hárslevelű 2019
Sokkal többször hallottam már borgőzös értekezést az árképzés törvényeiről és a márkaépítés tízparancsolatáról, mint amennyit a szervezetem kíván, de én sem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy a Bortársaságnál legutóbb forgalomba került két Gizella-bor árban lefelé nyit (a ’18-as Furmintot 30 százalékkal leértékelték). Én alapból felelőtlen fogyasztó vagyok, ezért próbálok lelkiismeretfurdalás nélkül örülni. Amúgy meg remélem, hogy nincs nagy baj a főkönyvvel. Continue reading “Megéri a pénzét – Gizella Tokaji Furmint/Hárslevelű 2019”
Az elegáns furmint nem oximoron – Barta Öreg Király Furmint 2018
Ez a poszt utóirat egy szép anomáliáról. Amikor a tokaji száraz sorozathoz válogattam borokat, akkor a Barta Öreg Királyt az ára ugyanúgy kizárta, mint a Szepsyket. Aztán a karantén az utamba sodorta (l. Pósta-poszt). Afelől nincs kételyem, hogy a Gizella Barát riválist kapott, de a szokatlan szépség fölvetett egy-két dilemmát. Continue reading “Az elegáns furmint nem oximoron – Barta Öreg Király Furmint 2018”
Nem délibáb – tokaji száraz zárlat
Saját borbaráti körömben gyakorlatilag senki nem iszik tokaji szárazakat. Az utóbbi egy évtizedben én is inkább csak kötelességtudatból szondázgattam a mezőnyt: annyira mély volt a szakadék az olvasható presztízs és az én értékítéletem között, hogy szinte minden évben eljött a pillanat, amikor elfogott a kétely és győzött a kíváncsiság. Egészen mostanáig ezek a próbák csak bebetonozták az előítéleteimet. Continue reading “Nem délibáb – tokaji száraz zárlat”
Slow tasting – Szarka Juharos Furmint 2018
Ebben a posztban a kóstolási jegyzet a jéghegy csúcsa. Aki nem akarja az idejét vesztegetni, annak már most elárulom, hogy sem a Szarka Juharos, sem a Szarka Furmint nem egy nagy fles. A bökkenő az, hogy a borkritika még mozgásképes dinoszauruszainak egyike, Jancis Robinson a Juharost a londoni Furmint February legjobbjának választotta és 17⁺ ponttal nemzetközi szinten is klasszis bornak minősítette. Én maximum átlagosnak találtam. Nyaktól lefelé a jéghegy a bizonyítványom magyarázása.
Continue reading “Slow tasting – Szarka Juharos Furmint 2018”
Édes álom – Balassa Nyulászó Furmint 2018
A 2007-es Szepsy Nyulászó éveken át a kedvenc tokaji furmintom volt, és amikor elhatároztam, hogy még egy Balassát fölveszek a sorba, akkor a választásban – az ára mellett – a dűlő iránti nosztalgia is szerepet játszott. A Balassa Nyulászó kilógott a mezőnyből, de erről nem a dűlő tehet. Continue reading “Édes álom – Balassa Nyulászó Furmint 2018”
You must be logged in to post a comment.