Heimann Kadarka 2017

Ahogy Tamlyn Currin írta Jancis Robinson boros portálján: a kadarkába való bevezetés gyanánt nem is választhatnánk jobbat, mint Heimannék alap tétele. A mi nézőpontunk persze nem esik egybe az angollal, lévén, hogy hozzáférésünk van gyakorlatilag a fajta összes példányához, az újdonság varázsa sem homályosítja látásunk – de amilyen nehéz kifogástalan kadarkát találni, én nem kérdőjelezném meg a hölgy állítását.

“Heimann Kadarka 2017” A teljes bejegyzés megtekintése

Új tehetség a láthatáron – Maeijer & Leemans fehérborok Pécsről

Meglepetés a köbön. Nem Pécsről, ismeretlen termelőtől, meleg évjáratból várnám, hogy előálljon a legízlésesebb magyar fehérborokkal, amikhez jó ideje szerencsém volt. Készülhetnek Tokajban és máshol nagyságrendekkel komplexebb borok, de én azokban ritkán találom meg, amit itt az alapok nyújtanak: harmóniát és kellemet.

“Új tehetség a láthatáron – Maeijer & Leemans fehérborok Pécsről” A teljes bejegyzés megtekintése

Kis kén, kis élvezet – Domaine Breton Trinch Cabernet Franc 2015

Ugyan maradok szkeptikus a kevés hozzáadott kénnel készített borok értékelhetőségét illetően, de szerettem volna leírni, hogy vannak kivételek – termelők, akik eképpen is képesek  hibamentesen alkotni. Catherine & Pierre Breton a Loire-völgyében elő tud állni cabernet franc-okkal, melyekről nem mondanám meg sokadik szippantásra sem, hogy homeopátiás mennyiséget kapnak az univerzális tartósítószerből (azt is kizárólag palackozáskor, az összkén a vörösekben 20 mg/l alatt marad; megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem a kénmentesség a cél, hanem ők így találják szebbnek és élőbbnek az aromákat).

“Kis kén, kis élvezet – Domaine Breton Trinch Cabernet Franc 2015” A teljes bejegyzés megtekintése

Petrányi Olaszrizling Szitahegy 2015, Csopak

Ki nem hagynám a lehetőséget, hogy ekézzem az olaszrizlinget. Nem csak, hogy tehetséget nem látok benne, de számomra vonzerővel sem gyakran bír – míg például a halbor etalont, a melon de bourgogne fajtából szűrt muscadet-t a maga semleges és egyszerű mivoltában is kedvelem. Kiegészítés hozzáfűzése nélkül most sem állom meg a dolgot, de ez a csopaki a maga nemében igazán jól sikerült darab. “Petrányi Olaszrizling Szitahegy 2015, Csopak” A teljes bejegyzés megtekintése

Bordeaux képekben II.: Pauillac

Nevezzük nyilvánvalónak a borstílusbeli különbséget a bordeaux-i bal- és jobbpart között. Mint vidék, világok választják el egymástól a kettőt, ez a helyszínen vágja igazán mellbe az embert. A Medoc már-már szürreális látvány, tekintve, hogy a világ legértékesebb borainak egy jó része innen kerül ki: mintha a mi Alföldünket teleszórták volna kaviccsal, és valamiféle bolond ötlettől vezérelve még szőlővel is sűrűn telerakták volna. Persze a klíma gyökeresen más, atlanti, esős, gyorsan változó idővel, ugyanakkor kevesebb szélsőséggel.

“Bordeaux képekben II.: Pauillac” A teljes bejegyzés megtekintése

Best buy alsópolcos spanyol vörös – Eje Monastrell 2017

Eje Monastrell 2017, Alicante, Spanyolország

Aki még nem kóstolt monastrellt (más néven mourvedrét), annak azért, aki meg már megtette és szívesen inna újra, annak azért. Vagy ha csupán jó déli típusú vöröset szeretnénk potom pénzért (az nem egyszerű történet). Az egyetlen intelem, hogy szellőztessük kicsit nyitás után, ugyanis redukciós fülledtséggel nyit (amit szokás tévesen a csavarzárhoz kötni, de ezt a palackot sem az zárja). “Best buy alsópolcos spanyol vörös – Eje Monastrell 2017” A teljes bejegyzés megtekintése

Kínálatmustra: WineAge, az Újvilág-specialista kereskedés

A ma legnagyobb divatja a minőségi szegmenseben – talán nem is divat ez már, önkéntelenül is az ex-Művalkeszes Dagadtos szavai jutnak eszembe: piaci kényszer – a beavatkozásmentes bor. Ha létezik, ami ettől nem is állhatna távolabb, az az ezredforduló tájékán, leginkább talán Dél-Amerikában kicsúcsosodott, és ott továbbra is uralkodó irányzat, túlérett szőlőből készített, túláradó, édes, hömpölygős, vaníliás gyümölcsbombákkal. Létezik itthon kereskedés/forgalmazó, ami látszólag éppen erre szakosodott (a weboldalt végigböngészve ez a benyomása támad az embernek), illetve a műfajon belül is a felső ársávra (amit éppen ilyen körökben dívik leginkább “prémium borként” titulálni) – a WineAge. “Kínálatmustra: WineAge, az Újvilág-specialista kereskedés” A teljes bejegyzés megtekintése