Drága, ritka, jó – Földi Bálint Kéknyelű 2021

Közszolgálati szempontból merő hülyeség erről a borról írni, mert nálam a nyomdai átfutási idő hosszabb – nyomda nélkül is -, mint a bor kifutási ideje. Hogy miért ennyire kapós, csak találgatni tudom. Olyan kevés készül belőle, hogy megveszik a rokonok, szép a címkéje, egzotikusan izgalmas az őshonos?

A Földi Bálint iránti rajongásom a legjobb Sabar-borokon és a saját nevén futó Kéknyelűn alapul, az olaszrizlingek és rajnaik eddig kevésbé kápráztattak el. Soha nem volt olcsó, most meg pláne nem (persze az euróra váltás után már nem csípi annyira a szemet).

A léc magasra van téve, pusztán statisztikailag indokolt lenne a botlás. A botlás elmarad, igaz, a szerelmi vallomás is. Első este az volt a benyomásom, hogy ez egy jól elkészített bor, ami a citrus-mandula tengelyen mozog, ezt borzolja egy kis ceruzaszag (amit én a hordónak tulajdonítottam), savban erős, aromaintenzitásban szerény, a korty koncentrált és elég hosszú a lecsengés. A második napra elillant a faszag, kontúrosabbá vált a gyümölcs, differenciáltabbá a sav, kerekebbé az összkép. A harmadik napon volt a legszebb, ekkor éreztem rá, hogy a koncentráció, a hosszú lecsengés mellett, ennek a bornak a kesernye, a fanyarság különböző árnyalataival való játék ad egyéniséget. Nem való mindenkinek, nem is jut belőle mindenkinek. Rétegízlés, rétegmennyiség, rétegár. Legyen fölfelé nyitott 6 pont. 7250 Ft. (Sikerült a kanyarban előzés, még kapható.)