Author: Németi Zoltán

Jobbhorog a semmiből – egy letaglózó luxemburgi szürkebarát

~ Németi Zoltán

Domaine Viticole Kohll Leuck Pinot Gris 2017, Luxemburg

Mikor András barátommal szokásos egy hetes hazalátogatásáról értekeztünk, bevallom, egy kicsit átsiklottam az információ felett, hogy a spanyol vörösbor mellé holmi helyi fehérborokat is hoz a tervezett kóstolóra (amikor jön, többnyire iszunk). Luxemburgi bortermelés, ugyan már, nyilván nem véletlenül nem hallottam még róla. Ráadásul szürkebaráttal foglalkoznak, ezt nem lehet komolyan venni. Amit a pohárba kaptam, arra mondjuk semmi nem készíthetett volna fel. Continue reading “Jobbhorog a semmiből – egy letaglózó luxemburgi szürkebarát” →

Felfedezlek, Beaujolais! I. rész

~ Németi Zoltán ~ 1 Comment
Villié-Morgon falucska, Morgon cru szíve. Fotó: Németi Zoltán

Miért éppen Beaujolais? Alföldi Merlot már járt itt előttem, de nem vennék rá mérget, hogy kettőnkön kívül akad még borkedvelő ebben az országban, akiben valaha is felmerült, hogy éppen erre a perifériákon kívül eső francia borvidékre szervezzen nyaralást – pláne, hogy Burgundia a szomszédban van, oda sem bonyolultabb eljutni. Continue reading “Felfedezlek, Beaujolais! I. rész” →

Egy korty Toszkána – Villa Pillo “Cingalino” Rosso di Toscana 2017

~ Németi Zoltán

Meg nem mondtam volna megkóstolva, hogy kétharmad merlot és egyharmad cabernet franc. Chiantiszerű – mi ez, ha nem a terroár lenyomata? Némi gumi az illatban, az is jellegzetes. Lendületes savú, moderált alkoholú (pedig 13%), de inkább teltkarcsú, mint vékony. Olaszosan tanninos is, kellemesen rusztikus. A fa ügyesen tesz hozzá, mintha csak öreg vagy nagy hordó lenne, pedig mennyire nem (másodtöltés és francia barrik). Tetszik, jó inni, hozza a toszkán hangulatot is, 5 pont (85/100). A hiperek 1500 forintos chiantijain határozottan túlmutat. Vétel: nincs túlkínálat itthon a műfajban, ha hasonlót keresnék és biztosra akarnék menni, újra kiadnám érte a 2900 forintot (Culinaris). Egyébiránt kissé drága.

 

 

 

Meggyőzésen innen – kadarka vakteszt

~ Németi Zoltán

Én már nem merek elvárásokkal nekivágni kadarkák kóstolásának. A kíváncsiság azonban még hajt, kapva kaptam az alkalmon, mikor éttermes barátom a kínálat szondázására invitált. Nem lettem optimistább az est végére – az erőfeszítés itt-ott (például a Heimann Stílusgyakorlat esetében) lassan már gyümölcsöket is hoz, de tartok tőle, hogy a kadarka továbbra sem kecsegtet a nagy hungarikum fajta ígéretével, amiből borászaink magabiztosan és évről-évre hozzák majd a minőséget. Continue reading “Meggyőzésen innen – kadarka vakteszt” →