A hősidők édesboros tesztjeinek árérték bajnoka, ez ugrik be a Royal Tokaji Áts cuvée-ről. Nem múlhatott el év anélkül, hogy ne próbáltunk volna rá az aktuális kiadásra, és – legalábbis ennyi év távlatából – nem emlékszem csalódásra. Continue reading “Túl jó ez hiperbe – Royal Tokaji Late Harvest 2017”
Author: Németi Zoltán
Furmint Február 2024
Idén az attrakciót nekem a 2022-esek debütálása jelentette: minden idők egyik legszélsőségesebb évjárata – bizonyára emlékeznek, félsivataggá vált a magyar táj nyárra – meglepően kellemes furmintokat szült. Felüdülés volt ezeket kóstolni a többnyire metsző savú, citrompótló utóízű 2021-esek után (helyszíni faggatózásom alapján kevés kivételtől eltekintve 7 g/l fölött vannak az összsavak, az már nem kevés cukorért kiált; csupán miheztartás végett, 7,5-8 közötti értékkel már 5 puttonyos aszúkat találunk).
Az érlelt bor szépsége – 2HA Tabunello 2009
Lecke palackérlelésből. Egy teljes vertikális kellett nekem ahhoz anno, hogy megtanuljam (vagy elhiggyem), hogy a 2HA Tabunello képes beépíteni mindazt a tölgyet, amit a futó évjáratok 2-3 évesen mutatnak. 5-6 év után tárul ki a fogyasztási ablak, és ha vagyunk ilyen türelmesek, egy egészen elegáns és egyedi bort találunk a palackban. Na de mi a helyzet 14 év után? Continue reading “Az érlelt bor szépsége – 2HA Tabunello 2009”
Matas Altas Monastrell 2021
Elnézve a primitivo jelenlegi hazai népszerűségét (kész dömping, ami itt folyik, lásd itt, itt, itt és itt is – szegény, szegény Jancis Robinson), nem is értem, hogy a monastrell miért nem robbant még be a piacra. Hasonló a sztori: az EU legdélebbi, legmelegebb bortermő övezetében (a fülbemászó nevű C III b zóna (térkép)) fekvő termőhely találkozása sötét, sűrű, túláradó borokat könnyen adó helyi szőlőfajtával. Continue reading “Matas Altas Monastrell 2021”
A liba nevében
Portugieser vs zweigelt 2:0. Messzemenő következtetést nem vonnék le néhány primőr vörösből, de nem gondoltam volna, hogy éppen az oportókat fogom legjobban kedvelni az idei hazai felhozatalból. A balatonival és a franciával is érdemes egy próbát tenni.
Vylyan Bogyólé 2023
Jó az új Bogyólé? Nem rossz. Mégis… Ezúttal, tudtommal első alkalommal, tisztán zweigelt, kékfrankos nélkül, és ez mintha nem vált volna előnyére (csak nem főbb szerepet kap amaz? éled a villányi kékfrankos? lásd Carte Blanche). Vagy talán az évjárat lesz a ludas? Continue reading “Vylyan Bogyólé 2023”
Figyelemreméltó rozé – Eger Cottage 2022
Mutass ettől jobb kékfrankos rozét! A legelterjedtebb kékszőlő fajtánkból fajtisztán készült rozé nem könnyű műfaj, ha általánosítani próbálok: sötétebb, erőteljesebb társainál, ami akár erény is lehet, ám sarkosabb és gyakran egysíkúbb is. Amikor nem ilyen, hanem igazán jó, azt meg Eger Cottage néven Bukolyi Marcell önti palackba.
Erősödő pirosak – Tüske Panni Siller 2022
Indokolatlan meglepődnöm, hozzáértő ajánlására választottam, mégis. Újabb kiemelkedő piros bor – a harmadik, amiről idén ezt mondhatom, ez saját praxisomban példátlan -, a Tüske Pince Panni 2022. Siller reneszánsz küszöbén állunk?
Continue reading “Erősödő pirosak – Tüske Panni Siller 2022”
A változás szele – három siller 2022-ből
Hagyományosan a nyár beköszöntével szokásom lefutni a kötelező kört a sillerrel (kapcsolódó poszt itt és itt), ami rövid és rendre azzal a konklúzióval zárul, hogy ezek a borok éppen annyira jók, amennyire elterjedtek (nem különösebben). A kirajzolódó minta: halvány illat, jellegtelen íz. Idén azonban fordult a kocka, valami végre történni látszik piros fronton.Kiss Gábor Cabernet Franc 2022
Újabb állomás a villányi franc útkeresésében. Legalábbis ezt a bort kóstolva úgy tűnik, hogy napfényes, déli borvidékünkön is léteznek termelők, akik letértek a régen kitaposott ösvényről (aki még kapásból eszembe jut: Rácz Miklós Tamás, ill. amfórás kísérleteivel a Vylyan), és milyen jól tették. Continue reading “Kiss Gábor Cabernet Franc 2022”
You must be logged in to post a comment.