Egy ideje már keringenek erről pletykák, de személyesen most győződtem meg róla először: veszélyben a Kreinbacher-hegemónia. Baráti körben, ha pezsgőről van szó, a Kreinbacher az etalon: bárki, aki árban fölé merészkedik, azonnal kiérdemli az arcátlan és – a piaci törvények tükrében – fogalomtalan rablógazdálkodó címet. Ez persze csak a hazai piacra érvényes, de a Carassia, más néven Kárásztelek, hiába található Romániában, lényegileg magyar. Continue reading “Veszélyben a Kreinbacher-hegemónia – Carassia”
Az a jó bloggerkedésben, hogy bármikor hülyét csinálhatunk magunkból, szándékosan vagy véletlenül, mégsem rúgnak ki a munkahelyünkről. Igaz, nincs is munkahelyünk és a hazátlan bitangoknak a kassza sem csenget, így Merengőt akkor isznak, ha Jézuskáéknál jól sült el a brainstorming. Ezzel a zavaros felvezetéssel azt akartam beharangozni, hogy én a 
Osztrákéknál nagyot megy a gelber muskateller, nálunk valahogy megye kettő, keleti csoport. Inkább szánalmas, mint vicces századszor is leírni, hogy ittam egyszer egy nagyon jó sárgamuskotályt, az 1995-ös Alana-Tokajt (tudja valaki, mi lett a sorsuk?). És hogy a szánalmasságot tetézzem, számomra máig rejtély, hogy Tokajban miért nem színezik vele a furmintot, hárslevelűt. 
You must be logged in to post a comment.