Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
A kérkedően éretlen és aztán maradékcukorral kikerekített fősodortól mérföldekre eső stílus. Spontán erjesztett, hosszan seprőn tartott, kifinomult bor, amelynek sikerült a fajta lendületét és vonzó aromáit komolyabb szerkezettel és hibátlan egyensúllyal kombinálnia. Continue reading “Sauvignon blanc felnőtteknek – Pascal Jolivet Sancerre 2018”
Far removed from the unsophisticated early harvest styles that dominate most of today’s offerings this is a beautifully crafted sauvignon blanc that manages to combine the variety’s trademark vivacity and attractive flavours with depth and poise. Continue reading “Taking the savage out of sauvignon – Pascal Jolivet Sancerre 2018”
Nevezzük nyilvánvalónak a borstílusbeli különbséget a bordeaux-i bal- és jobbpart között. Mint vidék, világok választják el egymástól a kettőt, ez a helyszínen vágja igazán mellbe az embert. A Medoc már-már szürreális látvány, tekintve, hogy a világ legértékesebb borainak egy jó része innen kerül ki: mintha a mi Alföldünket teleszórták volna kaviccsal, és valamiféle bolond ötlettől vezérelve még szőlővel is sűrűn telerakták volna. Persze a klíma gyökeresen más, atlanti, esős, gyorsan változó idővel, ugyanakkor kevesebb szélsőséggel.
I wasn’t exactly over the moon when I realized that as none of my fellow bloggers showed any interest in tasting a zweigelt made by a no-name winery in a non-wine region the unenviable task of assessing the wine and then in all likelihood crushing the dreams of a young winemaker fell on me. It took me some weeks to pluck up my courage and take the plunge. Continue reading “Reasons to be cheerful – Alte Keller Szendehely Zweigelt 2017”
Az a baj, hogy nem hiszek a csodákban. És a Dunakanyarról is előbb jut eszembe Joni, a régió legjobb gitárosa, mint szőlő és bor. Így talán érthető, hogy csak sokhetes spéttel válaszoltam, amikor egy teljesen ismeretlen pincétől azzal kerestek meg, hogy kóstoljuk meg Szendehelyen készült zweigeltjüket. Szerzőtársaim érdektelensége miatt végül én vállaltam magamra az udvarias üzenet megírásának ódiumát, amelyben tapintatosan tudatom, hogy messze esik a kispálya a nagytól. Continue reading “Részemről a szerencse – Alte Keller Szendehely Zweigelt 2017”
Jó házból, jó területről, jó évjáratból származó merlot még éppen kiköhöghető áron, de már biztos távolságban a bizonytalanságtól. A tulajdonos Alain Vauthier, a Ch Ausone társtulajdonosa, a terület St-Émilion (l. Figeac vagy Cheval Blanc), az évjárat 2015, 2010 óta az egyetlen „évszázad évjárata”, az ár tízezer forint. Miután a Ch Pey la Tour aktuális évjárata bukta a legolcsóbb szemléltető anyag a „Bordeaux for Dummies” tanfolyamhoz címet, a megüresedett posztra a Fonbel is lehetséges pályázó. Continue reading “Stílusos – Chateau de Fonbel 2015 St-Émilion”
A merlot of good provenance, from a good vintage, at just about affordable price but safely above the danger zone. The owner is Alain Vauthier of Ch Ausone fame, the region is St-Émilion, the vintage is the first „vintage of the century” since 2010, the price is around €30. With the 2016 Ch Pey la Tour failing to cut the mustard and thus losing the title of the cheapest visual aid for „Bordeaux for Dummies” courses, Fonbel is a good candidate to fill the vacancy. Continue reading “Stylish – Ch de Fonbel 2015 St-Émilion”
Aki még nem kóstolt monastrellt (más néven mourvedrét), annak azért, aki meg már megtette és szívesen inna újra, annak azért. Vagy ha csupán jó déli típusú vöröset szeretnénk potom pénzért (az nem egyszerű történet). Az egyetlen intelem, hogy szellőztessük kicsit nyitás után, ugyanis redukciós fülledtséggel nyit (amit szokás tévesen a csavarzárhoz kötni, de ezt a palackot sem az zárja). Continue reading “Best buy alsópolcos spanyol vörös – Eje Monastrell 2017”
Nem emlékszem, hogy kóstoltam volna korábban Siralomvágót, elnézve az árakat, nem valószínű, hogy fogok még valaha. A drága Lőczedombinál kétszer drágább, és mielőtt Figuláék magukhoz ragadták a kezdeményezést, ez lehetett minden idők legdrágább olaszrizlingje (igaz, a Köves nem tisztán OR). A név, mint sejthető, a kapaélcsorbító talajra utal. Érdekes módon ez a bor nem tartozik bele a Csopaki Kódexbe, aminek amúgy Jásdiék kezdeményezői és alapítói. Continue reading “Ungarische Melodie – Jásdi Siralomvágó Olaszrizling 2009-2015”
A potom pénzért kínált repülőjegyek csábítása: áprilisban Bordeaux-ban landoltam egy jóbaráttal, a borvidéken, melynek borai iránt ugyan másfél évtizede töretlen a rajongásom, meglátogatása ugyanakkor nem szerepelt kívánságlistám elején. Utólag belegondolva, kár lett volna kihagyni.
You must be logged in to post a comment.