Neat and tidy – Stift Göttweig Furth Riesling 2018

It’s been often debated whether great weather produces really great wines. According to the counter-intuitive reasoning there’s got to be some element of risk, some unforeseen accident that the vine struggles to overcome in order to make the wine extraordinary. Maybe. However there seems to be general consent that great weather produces great entry level wines. I have yet to taste more wines to claim with confidence that 2018 in Lower-Austria is proof to that proposition so let’s just say that this is my hunch at the moment. Continue reading “Neat and tidy – Stift Göttweig Furth Riesling 2018”

Sármosan sápadt – Gerard Bertrand Cote des Rosés 2018

Gerard Bertrand egy intézmény Franciaországban. Fizikailag egy toronydaru, szellemileg Max Planckot próbálja egy hullámhosszra hozni Rudolf Steinerrel. 20 éven át volt rugby játékos, a francia válogatott oszlopos tagja. 22 éves, amikor az apja autóbalesetben meghal, és kénytelen a családi borászat irányítását is átvenni. A válságmenedzselés olyan jól sikerül, hogy ma sokan őt tekintik a languedoc-i bor megmentőjének. 54 évesen 14 birtokot igazgat, ebből tizenkettőben biodinamikusan művelik a szőlőt, és a legdrágább boráért 170 eurót kér, ami borvidéki rekord. Continue reading “Sármosan sápadt – Gerard Bertrand Cote des Rosés 2018”

Masterwork of a lesser master – Etyeki Kúria Chardonnay 2017

Sándor Mérész seems to have hit upon the right formula for producing more than decent chardonnay in Hungary. Though the summer of 2017 could be described as a series of heatwaves this wine shows no signs of stress or overripeness. In fact, the balance is well-nigh perfect and the intensity cannot be faulted either. Continue reading “Masterwork of a lesser master – Etyeki Kúria Chardonnay 2017”

Osztályelső – Clos de los Siete 2015

Bár volt időszak, amikor úgy tűnt, hogy Robert Parker ördögi tervét valóra váltva Michel Rolland visszafordíthatatlanul globalizálja és uniformizálja a borvilágot, én ritkán találkoztam az általa készített vagy a receptjét követő borokkal. Van azonban egy olyan bor, amelyet magyarországi megjelenése óta ismerek, színtiszta Michel Rolland termék és óriási utat járt be. Continue reading “Osztályelső – Clos de los Siete 2015”

Blackberry meets umami – Clos de los Siete 2015

Though there might have been a time when the prospect of Michel Rolland carrying out Robert Parker’s diabolic plans to globalize and homogenize the world of wine seemed real I for one have hardly ever tasted wines made by him or made to conform to his recipe. However there is one wine that has his name written all over it and I’ve been following ever since it was first introduced in Hungary. This wine not only has made an incredible turnaround but seems to improve with every vintage. Continue reading “Blackberry meets umami – Clos de los Siete 2015”

Házi kedvenc – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2017

Ha az ember valamit megszeret, az kissé olyan, mintha nevére is venné. Kritikusnak nem szerencsés állapot, ugyanakkor fontos jelzés, hogy maradt még benne gyúlékony anyag. A 2016-os Sabar Olaszrizlinget annyira szerettem, hogy egyrészt kartonszám fogyasztottam, másrészt féltettem: rosszul esett volna, ha rosszat olvasok/hallok róla. A 2017-es megengedi, hogy a féltésből kicsomagoljam magam. Continue reading “Házi kedvenc – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2017”