Új kedvenc Szekszárdról – Mészáros Grandiózus Malbec 2016

Fotó: borbolt.hu

A hősidőkből fel tudok idézni szekszárdi vörösöket, melyek kétségtelenül lenyűgöztek annak idején – Vesztergombiék 2003-as Cabernet Sauvignon Reserve-je jut elsőként eszembe, az a bor mindenkit megvett, Alföldi Merlot-tól Dagadtosig -, mégis, hosszú ideje meggyőződésem már, hogy a borvidék rossz lóra tett a bordeaux-i fajtákkal. Különösen az uralkodó merlot-val és a cabernet franc-nal: nem illenek ezek a klimatikus adottságokhoz, sem a helyi borkészítési stílushoz; boraikat én közönségesen behízelgőnek és édesnek, egyszersmind zavarbaejtően zöldnek találom.

“Új kedvenc Szekszárdról – Mészáros Grandiózus Malbec 2016” A teljes bejegyzés megtekintése

Heimann Kadarka 2017

Ahogy Tamlyn Currin írta Jancis Robinson boros portálján: a kadarkába való bevezetés gyanánt nem is választhatnánk jobbat, mint Heimannék alap tétele. A mi nézőpontunk persze nem esik egybe az angollal, lévén, hogy hozzáférésünk van gyakorlatilag a fajta összes példányához, az újdonság varázsa sem homályosítja látásunk – de amilyen nehéz kifogástalan kadarkát találni, én nem kérdőjelezném meg a hölgy állítását.

“Heimann Kadarka 2017” A teljes bejegyzés megtekintése

Új tehetség a láthatáron – Maeijer & Leemans fehérborok Pécsről

Meglepetés a köbön. Nem Pécsről, ismeretlen termelőtől, meleg évjáratból várnám, hogy előálljon a legízlésesebb magyar fehérborokkal, amikhez jó ideje szerencsém volt. Készülhetnek Tokajban és máshol nagyságrendekkel komplexebb borok, de én azokban ritkán találom meg, amit itt az alapok nyújtanak: harmóniát és kellemet.

“Új tehetség a láthatáron – Maeijer & Leemans fehérborok Pécsről” A teljes bejegyzés megtekintése

Kis kén, kis élvezet – Domaine Breton Trinch Cabernet Franc 2015

Ugyan maradok szkeptikus a kevés hozzáadott kénnel készített borok értékelhetőségét illetően, de szerettem volna leírni, hogy vannak kivételek – termelők, akik eképpen is képesek  hibamentesen alkotni. Catherine & Pierre Breton a Loire-völgyében elő tud állni cabernet franc-okkal, melyekről nem mondanám meg sokadik szippantásra sem, hogy homeopátiás mennyiséget kapnak az univerzális tartósítószerből (azt is kizárólag palackozáskor, az összkén a vörösekben 20 mg/l alatt marad; megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem a kénmentesség a cél, hanem ők így találják szebbnek és élőbbnek az aromákat).

“Kis kén, kis élvezet – Domaine Breton Trinch Cabernet Franc 2015” A teljes bejegyzés megtekintése

Petrányi Olaszrizling Szitahegy 2015, Csopak

Ki nem hagynám a lehetőséget, hogy ekézzem az olaszrizlinget. Nem csak, hogy tehetséget nem látok benne, de számomra vonzerővel sem gyakran bír – míg például a halbor etalont, a melon de bourgogne fajtából szűrt muscadet-t a maga semleges és egyszerű mivoltában is kedvelem. Kiegészítés hozzáfűzése nélkül most sem állom meg a dolgot, de ez a csopaki a maga nemében igazán jól sikerült darab. “Petrányi Olaszrizling Szitahegy 2015, Csopak” A teljes bejegyzés megtekintése

Bordeaux képekben II.: Pauillac

Nevezzük nyilvánvalónak a borstílusbeli különbséget a bordeaux-i bal- és jobbpart között. Mint vidék, világok választják el egymástól a kettőt, ez a helyszínen vágja igazán mellbe az embert. A Medoc már-már szürreális látvány, tekintve, hogy a világ legértékesebb borainak egy jó része innen kerül ki: mintha a mi Alföldünket teleszórták volna kaviccsal, és valamiféle bolond ötlettől vezérelve még szőlővel is sűrűn telerakták volna. Persze a klíma gyökeresen más, atlanti, esős, gyorsan változó idővel, ugyanakkor kevesebb szélsőséggel.

“Bordeaux képekben II.: Pauillac” A teljes bejegyzés megtekintése