Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
Mérész Sándor kiváló borász, de így is meglepett, hogy egy Burgundiától ennyire elrugaszkodott évjáratban is sikerült ilyen élénk, kiegyensúlyozott pinot noirt készítenie. Ha rajtam kívül bárkit érdekel még, hogy hol tart ma a Burgundia-projekt Magyarországon, annak elég az Etyeki Kúria nevét megjegyeznie. Valamivel több, mint 15 euróért hazaviheti az egyik legjobb chardonnay-t és az egyik legjobb pinot noir-t. Continue reading “Roppanós cseresznye – Etyeki Kúria Pinot Noir 2017”
Van egy szegedi barátom – helyi szinten sikeres és ismert vállalkozó -, aki hobbiból kapálgat néhány négyszögöl szőlőt a Balaton északi partján, sőt, bort is készít. Évekkel ezelőtt egy Budapest-Szeged tranzit során elmondta, hogy nemcsak nagy tisztelője a „Bencze Pisti” borainak, de őt még a biodinamikus kísérletek is meggyőzték. Mivel a barátom gyógyszerész, némileg meglepett, hogy a biodinamikát szőröstől-tülköstől lenyelte, azaz meg sem próbálja az érthetőt, a talajélet felvirágoztatását leválasztani az érthetetlenről, azaz az alkimista liturgiáról. A közelmúltban aztán kiderült, hogy „Bencze Pisti” kéntelen fordulata sem tántorította el, a borait továbbra is szereti és vásárolja. Continue reading “Kéntelen furmint – Bencze István Furmint 2019”
Meghagytam a címet, noha a teszt végül egészen más irányt vett. Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire hasonlít a Szent György-hegyi sangiovese a toszkán őshonosra. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a máig legalaposabb Tabunello-posztban belengetett „legjobb magyar vörösbor” címnek van-e aranyfedezete. A várakozást külön fokozta, hogy a mezőnyben egy brunello is szerepelt, ami nálunk ritkább vendég, mint szeretném.
Pontosan egy hónappal ezelőtt ismertettem egy cikket, amely a talajban tenyésző mikroorganizmusok szőlészeti és borászati jelentőségéről szólt. Röviden a lényeg: a szőlőt nem az ásványok táplálják, hanem a talaj flórája és faunája. Vagyis a “terroir”, amit egyes borok kifejeznek, nem annyira kőzetréteg, mint inkább gombahálózat és mikrobaközösség. Néhány nappal később megkeresett egy kedves olvasónk, aki a téma szakértője, és felajánlotta, hogy egy átfogó esszében felvázolja a dolgok jelenlegi állását. Az alábbiakban az ő írása olvasható, a saját fotóival illusztrálva. (A szerző anonimitásra vonatkozó kérését tiszteletben tartva, legyen a neve “Organominera”.) Continue reading “A mineralitás archaikus meséje”
Jono Le Feuvre, a Rosetta Pörkölde alapítója hosszú cikket szentelt a kávé és a terroir kérdéskörének. A Fahéj Botrány (a.k.a #Cinnamongate) önmagában is szórakoztató és tanulságos történet, engem mégis inkább az fogott meg, hogy a borban már szénné elemzett terroirkérdés hogyan jelenik meg egy másik közegben. Személyes bónusz, hogy végre alkalmam adódott kifejteni, hogy mi köze van Baudelaire Dögjének a bor élvezetéhez. Continue reading “Rágót vagy terroirt kérsz a kávédba?”
Könnyű lenne elragadtatni magunkat, és miért is ne tennénk. Egy átlagos cavához vagy ne adj’ isten proseccóhoz mérve a Kreinbacher pezsgők erényei látványosan kidomborodnak. Technológiailag magabiztosak, tisztaízűek, üdítően lendületesek és még világbajnokok is. Continue reading “Nem mind szobor, ami domborodik – Kreinbacher-körkép”
Látszólag gyakorlati kérdés, valójában egy lélektani labirintus kapuja. Ha ép elmével szeretnénk eljutni a dugóhúzásig, akkor első lépésben azt kell tisztáznunk, hogy a féltett kincset magunktól vagy másoktól féltjük. Más szavakkal: a borfogyasztás társasági esemény, a bor a nyelvek megoldója, az eufórikus társalgás katalizátora vagy intim műélvezet, koncentrált befogadás, néma olvasás? Esetleg valahol a kettő között: színházi előadás, nyilvános koncert, amit különleges díszletek között, különleges szertartás keretében sokadmagunkkal élvezhetünk? Continue reading “Mikor bontsuk fel kedvenc palackunkat?”
Nem szeretnék papagájként szajkózni, de idén talán egyszer még belefér: Földi Bálint remek borokat készít. Három néven is és persze nem kizárólag. Continue reading “2 buddies + Anti OR18”
Nem alapkőzet, hanem baktériumkolónia tesz csuda dolgokat. A jövő pincelátogatóit nem talajszelvényekkel és löszbabákkal fogják lenyűgözni, hanem a szőlőgyökereket körbehálózó gombafonalak holografikus kivetítésével. Ahogy egyre több kutatási eredmény jelenik meg arról, hogy milyen mértékben függ az egészségünk a bennünk élő mikroorganizmusok tevékenységétől, úgy válik elfogadottabbá, hogy a talajban található ásványi anyagok és a növények kapcsolata sem közvetlen, a köztük zajló interakciót a talaj mikrobiomja teszi lehetővé. Vagyis, ahogy a bélflóránk egyensúlyának felborulása állhat egyes pszichés zavarok hátterében, úgy a gazdagon burjánzó talajélet lehet a kulcs az egészséges és jóízű gyümölcs termesztéséhez. Continue reading “Hogyan etesd a földet?”
Először azt hittem, hírlapi kacsa, de nem, csupán annyi történt, hogy a tudomány most érte utol a népi vajákosságot. Ahogyan elődeink fűben, fában az orvosságot, úgy találja meg a modern városlakó a szájvízben, szigszalagban vagy éppen folpackban a megoldást. Ez utóbbinak, a polietilén háztartási frissentartó fóliának most már papírja is van róla, hogy alkalmas a TCA-fertőzés, közismertebb nevén a dugósság tüneteinek enyhítésére.
You must be logged in to post a comment.