Jó az új Bogyólé? Nem rossz. Mégis… Ezúttal, tudtommal első alkalommal, tisztán zweigelt, kékfrankos nélkül, és ez mintha nem vált volna előnyére (csak nem főbb szerepet kap amaz? éled a villányi kékfrankos? lásd Carte Blanche). Vagy talán az évjárat lesz a ludas? Continue reading “Vylyan Bogyólé 2023”
Jókor jött mélypont – 60 éve nem volt ilyen alacsony a globális bortermelés
A saját nemzedékem előtt álló egyik legnagyobb marketing feladat annak megértetése a fiatalokkal, hogy mi nem a kénköves pokol felé taszigáljuk a Földet, hanem elhoztuk nekik a mediterrán nyarat ősszel. Amíg nem sikerül áttörést elérnünk, addig kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a többségük apokaliptikus jelként fogja értékelni, hogy idén, különböző időjárási anomáliák miatt, 60 éves mélypontra zuhant a bortermelés. Az iszapszemű öreg ráják viszont, akik a visszaesésben is meglátják a negatív növekedést, örömmel fogják nyugtázni, hogy így enyhülhet a csökkenő borfogyasztás miatt kialakult túltermelési válság. Continue reading “Jókor jött mélypont – 60 éve nem volt ilyen alacsony a globális bortermelés”
Alma/fa – Etyeki Kúria Chardonnay 2021
Én még nem ittam igazán jó új-zélandi bort. 15 évvel ezelőtt az állítás élét könnyen el lehetett volna venni azzal, hogy „hiszen, te eleve utálsz mindent, ami újvilági”; csakhogy időközben az előítéleteim bevehetetlennek hitt erődítményét az alapokig visszabontották kaliforniai chardonnay-k, cabernet-k, argentin malbec-ek, dél-afrikai chenin blanc-ok és társaik. A fintorgás szigetén már csak Chile, Ausztrália és Új-Zéland dideregnek. Nyilván náluk is akadnak, akik túljutottak az alaprecepteken és az ipari szemléleten, csak engem nem ért még olyan inger, ami arra késztetett volna, hogy nagyobb összeget invesztáljak a felderítésükbe. Continue reading “Alma/fa – Etyeki Kúria Chardonnay 2021”
Mivel cserzed a szádat?
A feleségemnek nagyon határozott elképzelése van arról, hogy miként lehet a hordóból származó tannint a szőlőből származótól megkülönböztetni. Szerinte a fatannin egy sávban, a nyelv közepén érzékelhető, szemben a szőlőtanninnal, ami egyenletesen oszlik el a fogínytől a szájpadlásig. Nem ez lenne az első eset, amikor igaza van, de én ezt a különbséget nem érzékelem olyan tisztán, mint ő, márpedig tudvalevő, hogy az ilyen színvakságszerű fogyaték a kisebbségi komplexus melegágya. Continue reading “Mivel cserzed a szádat?”
Háromból három – Josep Grau Volador Negre 2022
Josep Graura annyira rágyógyultam, hogy elítélhető módon azon vettem észre magam, hogy szorítok neki. Meg persze magamnak is: mennyivel jobb befektetés 5000 forintért két bearanyozott este, mint három anyázós lefolyóval megfejelve. Bontáskor még rezeg a léc, élesztős, reduktív, morcos, gyűrött, de ez nem ér teljesen váratlanul, egyrészt alig egyéves, másrészt a Vespres is így szokott indítani (a Florens nem, de az már más kategória és cariñena-mentes). Másnapra kisimulnak a ráncok, a zavaró szagok elillannak, marad egy ruganyos, eleven, robbanékony mediterrán vörös. Continue reading “Háromból három – Josep Grau Volador Negre 2022”
Instaképes – Kiss Gábor Carte Blanche 2022
Rövid leszek: qva jó. Pedig hosszan vacilláltam, hogy kell-e nekem ez a nagyseggű palackba zárt, francia nevű parvenü (valójában egy primőr elsőgenerációs kékfrankos). Mivel azonban évek óta nem kóstoltam villányi kékfrankost és Kiss Gáborra is illett ránéznem, végül összeadódtak a vektorok. Continue reading “Instaképes – Kiss Gábor Carte Blanche 2022”
Figyelemreméltó rozé – Eger Cottage 2022
Mutass ettől jobb kékfrankos rozét! A legelterjedtebb kékszőlő fajtánkból fajtisztán készült rozé nem könnyű műfaj, ha általánosítani próbálok: sötétebb, erőteljesebb társainál, ami akár erény is lehet, ám sarkosabb és gyakran egysíkúbb is. Amikor nem ilyen, hanem igazán jó, azt meg Eger Cottage néven Bukolyi Marcell önti palackba.
A méret látszik, de az idő számít
Ez az a párbaj, ahol senki nem tenne pénzt Dávidra, sőt, szurkolótábora sem lenne. És teljes joggal, illetve majdnem teljes joggal. Ismerősök bejegyzéseiből láttam, hogy a várbéli borfesztiválon kisebb felhördülést váltott ki, hogy Kreinbacherék bedobták a “nagykutyát”, amit a hozzájuk képest tacskó pezsgőmanufaktúrák bodyshamingnek vettek és kialakult egy kis kerítésmenti acsarkodás. A műbalhé feloldásaként Kreinbacherék tisztázták, hogy ők csak egy belsős poént, egy ártatlan szófordulatot vittek ki a nyilvánosság elé, a nagykutyával nem saját felsőbbrendűségükre utaltak, hanem a magnum palackokra, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a kínálatban. Continue reading “A méret látszik, de az idő számít”
Beröffent az alapbor – Jásdi Hegybor 2022
Ez a bor volt a 2023-as Csopaki Kódex Bírálat egyik nagy felfedezése (a másik talán a furmintok kipattintása). Mondanám, hogy belövő bornak indult, de messze túlnőtt a szerepén és a kötelező következmény is elmaradt: nemcsak elsőre tetszett mindenkinek, hanem utoljára is, mivel a sor végén szinte minden zsűritag visszakérte újrakóstolásra. Continue reading “Beröffent az alapbor – Jásdi Hegybor 2022”
Mikor ittál utoljára 100 pontos bort?
Én a tavalyi Drop Shop Portfólió Bemutatón. A pincevakság és annak alesete, az ültetett mesterkurzus csapdáit figyelembe véve, persze lehet, hogy nem volt az több, mint 97, de a mi 10-pontos rendszerünkben ez legfeljebb kerekítési hiba, no, meg én sem vagyok olyan éles kés, hogy julienne-re vágjam a paraszthajszálat. Continue reading “Mikor ittál utoljára 100 pontos bort?”
You must be logged in to post a comment.