A legjobb vételeket egész évben listázzuk, de az a lista befékez a középkategória felső határánál, noha napnál világosabb, hogy egy 100 eurós bor is lehet jó vétel. Mindjárt mondok is kettőt, bár aki most fut neki a rendelésnek, az ebből legjobb esetben Szilveszterkor lát bort. Szóval, egy hibátlan, nagy kaliberű, modern és fogyasztásra érett 96-97 pontos bordói 90 euróért, lehet, hogy sokunknak YOLO, de messze nem lehúzás. Még kevésbé az az egyik legjobb NV champagne, magnumban 100 euróért, főleg, ha az itthoni árak felől pislogunk kifele fele. Continue reading “Ünneplő borok”
Szögezzük le gyorsan, nem az enyém. A kihalás szélére sodródott betűalapú borinfluencerek egyik utolsó képviselője, a klímamenekültként Katalóniában élő 
Én még nem ittam igazán jó új-zélandi bort. 15 évvel ezelőtt az állítás élét könnyen el lehetett volna venni azzal, hogy „hiszen, te eleve utálsz mindent, ami újvilági”; csakhogy időközben az előítéleteim bevehetetlennek hitt erődítményét az alapokig visszabontották kaliforniai chardonnay-k, cabernet-k, argentin malbec-ek, dél-afrikai chenin blanc-ok és társaik. A fintorgás szigetén már csak Chile, Ausztrália és Új-Zéland dideregnek. Nyilván náluk is akadnak, akik túljutottak az alaprecepteken és az ipari szemléleten, csak engem nem ért még olyan inger, ami arra késztetett volna, hogy nagyobb összeget invesztáljak a felderítésükbe. 
Rövid leszek: qva jó. Pedig hosszan vacilláltam, hogy kell-e nekem ez a nagyseggű palackba zárt, francia nevű parvenü (valójában egy primőr elsőgenerációs kékfrankos). Mivel azonban évek óta nem kóstoltam villányi kékfrankost és Kiss Gáborra is illett ránéznem, végül összeadódtak a vektorok. 
Ez az a párbaj, ahol senki nem tenne pénzt Dávidra, sőt, szurkolótábora sem lenne. És teljes joggal, illetve majdnem teljes joggal. Ismerősök bejegyzéseiből láttam, hogy a várbéli borfesztiválon kisebb felhördülést váltott ki, hogy Kreinbacherék bedobták a 
Ez a bor volt a 2023-as Csopaki Kódex Bírálat egyik nagy felfedezése (a másik talán a 
Régóta sejtem, hogy a Mandolást nem nekem találták ki, hiszen régóta készítik és a kezdetektől kóstolgatjuk egymást. Kezdetben a tokaji száraz furmint alapvetően Alkonyi László fejében létezett, aki egy-két kóstolható prototípus alapján felvázolt egy periódusos rendszert, mi pedig vártuk, hogy a valóság feltöltse a táblázatot, a borok utolérjék a víziót.
You must be logged in to post a comment.