Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018

Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy az Al-muvedre összes évjáratát kóstoltam, mióta behozta a Bortársaság, abban viszont igen, hogy még egyszer sem teljesített gyengén. 2013-2014 tájékán volt forró téma köreinkben a nagyot szóló kis spanyol bor, amit mindenki meg akart kóstolni – ám aki nem volt elég gyors, az könnyen hoppon maradt, hamar kifutott a készlet.

“Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Új ritmus – Gizella Pince Furmint 2018

Szilágyi László (forrás: facebook.com)

Kevésbé meggyőző, mint a közelmúltban kóstolt Demeter Zoltán Furmint, de egyértelmű jel, hogy a tokaji furmint új ritmusra jár. Néhány évvel ezelőtt egy publikálatlan posztomban azt írtam, hogy „az elegáns furmint oximoron”. Egyre inkább örülök, hogy ez vázlatban maradt. Arról ugyan még nem vagyok teljesen meggyőzve, hogy beköszöntött az elegancia, de a tetszetős furmint már létezik. A szögletes, érdes, kőkemény száraz tokajiak napjai meg vannak számlálva. Talán. “Új ritmus – Gizella Pince Furmint 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Win-Win – Riesling 2018

A 2018-as szüret után Németországszerte örömtüzek gyúltak. Valóra vált minden borász álma: nászra lépett az außerordentlich ertragreich az ausgezeich­neter Gesundheitszustanddal. Minden lehetséges fórum és szakértő vásárlásra ösztökél, az egyetlen kivétel az, akit személyesen is ismerek. Fenntartásainak súlyát növeli, hogy Rieslingország szívében lakik és fogmosáskor is rieslinggel öblöget. Ám bármennyire adok is a véleményére, szó sem lehetett arról, hogy mintavétel nélkül menjek el egy ilyen évjárat mellett. “Win-Win – Riesling 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Borok a hiperből – best buy cabernet franc az Auchanból

Amikor én cabernet franc kóstolót szervezek, abból garantáltan nem maradnak ki a Loire-völgyik (Párizs és Bordeaux között félúton, a Loire folyó közepe táján egy kupacban csoportosuló borvidékek alkotják a fajta Burgundiáját: gyakorlatilag egy kék és egy fehér szőlő terem itt, a fehér a chenin blanc). Lassan tíz éve vagyok a rajongójuk, de a legutóbbi alkalommal, novemberi klubestünkön oly csúfosan leszerepeltek, hogy az hosszú időre elvette a kedvem a további vásárlástól. “Borok a hiperből – best buy cabernet franc az Auchanból” A teljes bejegyzés megtekintése

Render unto Caesar – Gere Kopar 2016

Whether in its two decade career there has ever been a vintage when Kopár/Kopar could be called “red wine of the year” I couldn’t tell, but I am in no doubt that none of its rivals could match its consistency. Not by a mile. Unfortunately, its bright career is also littered by less than glorious moments like the reluctant revelation that the grapes only partially come from the Kopár vineyard and years later the half-hearted name change, the steep increase in production etc. But striving for objectivity, or at least impartiality is something I would never give up on and I’d rather go silent than falsify my experience to make it conform to my theories or biases. Good wine is a minor miracle, let’s not look aside when it reveals itself. “Render unto Caesar – Gere Kopar 2016” A teljes bejegyzés megtekintése

Adjuk meg a császárnak – Gere Kopar 2016

Lehet, hogy két évtizedes története során a Kopár/Kopar egyetlen évben sem volt a legjobb magyar vörösbor, de abban biztos vagyok, hogy ilyen átlagot egyetlen riválisa sem hozott. Megközelítőleg sem. Az érdemek elismerése mellett, maradt, sajnos, elég ok a berzenkedésre: a visszaélés a termőterület nevével, az olcsó trükk az ékezettel, a meredek volumennövelés, a legjobb merlot átfejtése a Solus-ba, a legjobb minden más átfejtése az Attilába. De az elfogulatlanságért folytatott sziszifuszi küzdelmet én soha nem adnám fel; előbb fogadnék némaságot, minthogy az elméleteimhez igazítsam a tapasztalatot. A jó bor ritka csoda, ne húnyjuk be a szemünket, amikor ránk mosolyog. “Adjuk meg a császárnak – Gere Kopar 2016” A teljes bejegyzés megtekintése

Családi szentély – Collemattoni Rosso és Brunello di Montalcino

Másfél évtized expanzió, majd kényszerű profiltisztítás után mindössze három borászat maradt Montalcinóban, amelynek törzsvevője vagyok: Capanna, Collemattoni és Fattoi. Az abszurd módon elértéktelenedett forint és a montalcinói hiperinfláció harapófogójában ők az utolsó mentsvár. Ők azok, akik legalább egy évtizede hozzák a bravúrt: őrzik az árukat, egyéniségüket és minőségüket. “Családi szentély – Collemattoni Rosso és Brunello di Montalcino” A teljes bejegyzés megtekintése